Kós Károlynak Õsz nem sodort még annyi lombot, annyi riadt szót: "Minden összeomlott." Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem, vasárnap reggel a hegyekre mentem. Ott lent sötét lombot sodort a katlan. Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan. Idõkbe látó meztelen tetején…
Maholnap eltűnsz, kedves hó-alap,mely - hogyha nem kúszott a köd reád -beintettél hozzám az ablakon,mihelyt széthúztam könnyű függönyét.Mutattad a víg szajkó mese-kéks a bús pirókok vér-szín tollait,s megriadt nyúl szökkenéseit,őzek futását, büszke szarvasét,s ha jártam…
Hazája álom és titok,szem-nem-legelte pázsitok. Egyszer csak itt van s mint kis ér,csilingel és kisér, kisér. S fürtös csengő lesz: hangpatak,amelybe új csengés szakad. Mentát locsol, szirmot sodorés illatos lesz, mint a bor. És mámoros lesz, partot ont,kurjongató, vidám bolond. A…
„Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének”A tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem. Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, s tudtam, elmúlt nevét már nem…
Én Istenem, legyek vidám,házamat vidítni tudjam.Mosolyogjak, ha bántanakés senkire se haragudjam.Arcom ne lássa senki sembánkódni gondon és hiányon.Legyen szelíd vasárnapom,ha mosolyog a kisleányom.Én Istenem, legyek vidám,ma minden gondot tűzre vessek.Nyújtsam ki kincstelen kezems…
Így kellett volna: meg-megállni,virágaidat megcsodálni.Kezed többször kezembe fogni,mosolygásodra mosolyogni.Súlytalan szívvel útrakelni,erdőn madarakat figyelni.Patakos réteken derülni,sárkányok útját kikerülni.A vadméhekkel kóborolni,s dalolni, mindig csak dalolni...Jaj,…
Jöhettek nyúlak, őzek: nem csahol,leszállhatsz már, morzsát leső rigója.Viszi a Duna árja valahol,nyírfák alatt üres a házikója.Egy csepp se buggyant véréből, mikora műút szörnyetegje elütötte.Az ár, több napja már, jeget sodor,zengő jégtáblák zsonganak fölötte.S…
Itt hömpölyög a bokros dombon át,sűrűn teríti nyirkos fátyolát.Már öleléssel házunkig kinyúlt,az erdő útja is homályba fúlts eltűnt facsúcs és hó-takart halom.Milyen csodálatos birodalom!Mit rejt a köd? Kísértetképü fát,odvakból leskelődő rém-pofát,agancsában…
Vén sziklafal. De itt-ott már bozót:vadrózsa, repkény, borbolya s szeder.Félkatlanában hangot és echótnagynéha mállott kő esése ver.Ma szélkerülte enyhely, csendsziget.Rég volt, hogy zúgott itt a munkazajés lenn a szürkés-kék andezitethajók várták, ringó…
Mennék eléd, mert itt vagy már közel.A déli oldalon leselkedel.Gyökerek hallják könnyű léptedet,átküldesz egy-egy halk leheletet,mely szűzies még és illattalan,de sejtető, jó langyossága van.Csak arcom érzi még, nem sejti más,varázs van benne, keltető varázs.Ahol jársz,…
Valamikor vadlúd voltam,Vadludakkal vándoroltam.Nagy tavakért lelkesültem,Tengeren is átrepültem.Őszi fényben és homályban,Fel-feltámad régi vágyam:Társaimmal útra kelni,Fényt és felhőt úszva szelni.Majd ha végem itt elérem,Vadlúd formám vissza kérem.Jó barátok,…
Sétára csalt a patak-úts november tarajos sarábanegy eltévedt, útfélre hulltkis nyílvesszőhöz ért a lábam.Még rajta volt a bodza-vég.Hogy ragyogott a nyári ég,mikor egy kis kéz húrra tette,a magasságba repítettes a bodza-vég magát befúrtaa makulátlan menny-azúrba,fiú-szemek…
Kövön ülök az esti hűsre várva,a nyúló árnyékot figyelgetem.Visszagondolok rég-halott apámra,kinek korához már közeledem.Így ült, talán az árnyékot figyelve,a városvégen, korhadó padon.Megcsillapodva, sorssal nem perelveel-eltűnődött múlton, holtakon.Csodálkozott - mert…
Egy nap nem ébredsz fel. Kutyád,hogy láncra kösd, hiába várja.Nem érdekel többé a völgy,sem meteorológiája.Nem hallod többé, mit jeleza szajkó-raj, sok éber őrszem.Nem élvezed a drága dalt,melyet fütyül a csepp ökörszem.S mást borzongat sejtő ebed,ha ég felé furcsán…
Felhőt szerettem nézni, mint a pásztor,ki tekintetét fenn legelteti,míg nyáját rablótól, farkas-marástóléber kutyája lenn őrizgeti.Örült, hogy égi formákat figyelhet,kék réteken vonuló nyájakat,havas hegyet, hullámot, női mellet,s vihart, ha jött a felleg-áradat.De egyszer…
Megette már a dér a bokros oldalt,fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után.Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt,egy ritka lombú vadcseresznyefán. -Ilyenkor cinke cserreg és ökörszem,rég hallgat bubosbanka- s gerleszó.Ha pártaian s nem várja fészek-öl sem,miért szól még a…
Őszi piac, falu-népe tolong a hideg por-esőben,hangosan alkuszik és árul a cívis-utód,báránybőr-süvegek keverednek a nagy kalapokkal,régi szavakban a sík táj muzsikája zenél,bajszos, erős arcok, bundák szekéren, taligákon -ódon a kép: nem a múlt századi…
Villámok jártak s erdőromboló,sújtó szelek.Viharfogó fekete szárnyaimmal,egy-fészekaljon megbújt magzatok,gyermekeim, hogy védelmeztelek,hogy szélörvényben szét ne hulljatok.Új fergetegben szétszóródtatok.Rikoltva sírnék, mint a vadmadár,amelynek fészkén átcsapott az…
Deresedem s apad a testem,fogy a szó, szerelem, harag.Egy titkos véső egy szilánknyitbelőlem mindennap farag.Vonásaim, mint régi rézkarcszigorú rajza, élesek.Sokszor úgy érzem, szállni tudnék,olyan karcsú s könnyű leszek.Valaki nyílnak szánt. Kivárja,míg még könnyebbre…
Indulsz. A mozdony sürget már dohogvaés a tavaszba messze-fut veled.Ne vidd a vádat és a bút magaddal,hogy hűvös szóval megsértettelek. Vers vagy te is. Ezért van harc közöttünk.Rég vívom érted a művész-tusát.Ki a hibás, ha túlságos közelbőlnem hallom lelked tiszta…
Tudom, hogy hull a nap,örömök szállanak,kedves fők hullanak,sírdombok mállanak.Egy-egy kéz, drága kézmindegyre elereszt,mindennap vereség,mindennap új kereszt.Szem mögött szó mögöttgondárnyék feketül.És mégis: ne remegj -Nem maradsz egyedül.Ködödben csillag ég,gondodból…
Ne félj, az óra meg nem áll,szelek szűnnek, vizek apadnak.Hiába hosszú, vége leszaz éjszakai sivatagnak.Sívó, sötét homok feletta hajnalszél kibontja szárnyáts elmenekül a puszta-rém,a bíboros ruháju skárlát.Ne félj, az óra meg nem áll.Reggel felé elszáll a láz is,reggelre…
Öregség, bölcs fegyelmezője vérnek,taníts meg hogy Csendemhez csendben érjek.Ne ingerelj panaszra vagy haragra,hangoskodóból halkíts hallgatagra. Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,ritkán hallassam hangom, mint a holló.A közlékenység kútját tömd be bennem,karthauzi legyek a…
Kertünk ma hangos tengelic-tanya,az erdőn pintyszó cseng és cinkeszó,csetteg, de már nótát indítanaa barkás fűzön egy hevült rigó.A mandulafán víg szajkó rikolt.A zöld harkály ívelve látogatjafáink törzsét, de még egyet se szólt.Vajon milyen rémségre tartogatjaaz őrült…
Ez itt a hervadás tündér-világa.Akartál látni szép halált velem?A Bükkös-erdő bús elégiájaszép, mint a halál és a szerelem. Fától fához remegve száll a sóhaj,közöttük láthatatlan kéz kaszál.Az ágakról a fölrebbent rigórajtengődni még a holt irtásba száll. Lombját…