Nem várni, de tenni kell - Küzdelemre fel Nem hullik ölünkbe semmi sem Megbánja, ki ellenünk szegül Jobb lesz, ha messze elkerül Fusson el innen véresen Megvívunk száz csatát De győzzük-e még a háborút Céltalan a harcunk Ha a tűnő idő ránk borul Eljöhet-e még, hogy éled a…
Ha számbavetted mind a vétkeid Szemed ha metszőn önmagadba látott: Az ismeretlen sok-sok bűnödért Még mondj el egypár miatyánkot! Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk, Mert végtelen a vétkeinknek száma S talán nem az a legölőbb csapás, Mit sujt az öklünk tudva, odaszánva.…
Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben - mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot -, ijedtemben visszadobtam: - Hát te mondd meg, szerinted: mi a…
Úgy éltem életem mostanáig, mint fiatal bika aki esett tehenek közt unja magát a déli melegben és erejét hirdetni körberohangat s játéka mellé nyálából ereszt habos lobogót. És rázza fejét s fordul, szarván a sűrü, repedô levegôvel és dobbantása nyomán gyötrött…
Lovat akartam gyermekkoromban Csak kérni kellett, hozták már nyomban. Alighogy kértem már ott volt a ló, Kicsike, mézeskalácsból való. És én mégis sírva fakadtam: "- Anyám, én nem ilyen lovat akartam, Anyám, én nem ilyen lovat akartam!" Később, mikor egy néhány év…
Két világ között mindig és lélekkel a háton, visznek halálos vízig, s keresztül a halálon, amerre futnak, örvény iramlik lábaiknál, nyomukban tiszta ősfény ragyog fel, mint a kristály, társak, szügyig a térben, fejük magasba csapva, gazdájuk a szemérem, gyűlnek szelíd…
Sors könyvében fehér lapok dőlt betűvel írott sorok, benne lelkem titkos útja életemnek rejtet célja. Ismeretlen úton járok göröngyökön bukdácsolok, keressem a helyes utat zsákba rejtve hibáimat. Vállam húzza nehéz súlya lelkem múltam örök foglya, rossz döntésem húz a…
Géza, az Árpád-család egyik leszármazottja 972-ben került fejeldelmi trónra.Felesége a második legtekintélysebb törzsfő, az erdélyi gyula lánya, Sarolt lett.Sarolt apja és udvara már keresztény volt, a Bizánci Birodalom mellett élve a keleti egyháza keblébe tért. Az számára…
Megint füstölgök, megint mondom a magamét és megint értetlenkedek kicsit! Húsz fok alatti hidegeket mértek az országban sokfelé és megint szedi az áldozatait! Könnyű kihűlni! Könnyű? Nos hát, én nem hi szem! És itt most nem elsősorban arra gondolok, hogy mi történik a…
bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. (1Kor 12:12) Az élet csapatmunka. A családod élete csapatmunka. A gyülekezetedé nem különben. Mindenkinek meg vannak a feladatai. Ám olykor egymásra várunk. A fogjuk meg…
Légy türelmes mindenkihez, de leginkább magadhoz. A szeretet az a kulcs, amelynek idővel egyetlen zár sem tud ellenállni, de türelem nélkül ez is könn yen beletörhet a zárba. Nem szeretek várakozni, és nem szeretek senkit se megváratni. (...) Wass Albert írja valahol, hogy bármit…
Hogy hajdan, hajdan, hajdan locsogó patakzajban hűvös hullámmosásban lágy gyerektalpon jártam – hogy onnan elszakadtam? tudd, mindig ottmaradtam, kavicsos görgetegben, nyári patakmederben, kiálló kő simáján ott ülök sírva, árván, honvágy-gyötörte gyermek kit idegenbe…
Szegény Magyar nép Téged vihar tép Lábad ahol jársz Tövisekre lép Szép délibábos rónánál Sír a vén hegedű Szél zokogja a nótáját Miért olyan keserű Szegény Magyar nép Téged vihar tép Réges rég Szegény Magyar nép Beborult az ég Hol van már a szép Régi dícsőség…
"Merj álmodni,mert az álmok álmodói meglátják a holnapot. Merj kívánni, mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket. Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát. Ne félj olyat látni, amit senki más ne m lát. Higgy a szívedben és saját…
Volt mikor a néma hegyek büszke teherrel vállukon, mint árgus szemű őrszemek álltak a magyar határon. Égbetörő ősi várak kőből épített ékkövek, nagyságát hirdette a hadnak, dicső nemzet erejének. Még állnak a régi szirtek rajtuk ezer év emléke, fákkal benőtt ősi helyek…
Székelykapu az út mellett Csalogat, rajt át kell menned, Lombsátor a fejünk felett, A magasba lépcső vezet. Út végén vár a hegytető, Csodálatos Nyergestető. Katonai hős temető, Kopjafákból díszes erdő. Örök díszőrségben állnak, Látogatót mindig várnak, Akik…
Add a kezed, úgy halkan, csendesen. Te nem lettél még hozzám hűtelen. Mikor mindenki csalfán elhagyott, Gyújtottál bennem reménycsillagot. Lelkem csendjét, ha bánat felkavarta Te elvittél az álmodó avarra. S te mutattál mindent, ami ott terem A bűvös, varázsos álom-réteken. Ha…
Eső után, A néma bükkök gondterhelten állnak. A nyirkos délután Úgy csüng az erdőn, mint szíven a bánat. Az ösztövér Rőt avaron vizet fakaszt a lépés. A moh a bükk tövén Nedves-puha, mint új seben a tépés. Föl-fölremeg A lankadt lombok álmatag szemöldje, Nehéz…
Ó, régi versek: rozsdás fegyverek: Segítsetek most, fényeskedjetek ! Ragyogjon égi sugár rajtatok, Nem énmiattam, de miattatok - Miattad, árva erdélyi Sion Ragyogjon minden áldott alkalom, Mikor a vers: esküvõ, temetés, Keresztelõ és igehirdetés - Összeolvad költõ és…
Kós Károlynak Õsz nem sodort még annyi lombot, annyi riadt szót: "Minden összeomlott." Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem, vasárnap reggel a hegyekre mentem. Ott lent sötét lombot sodort a katlan. Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan. Idõkbe látó meztelen tetején…
Tanyánk Széljárta, puszta szirt. Állunk a csúcson viharban, napba nézve. Kitárjuk keblünk, Hogy a föld minden zendülése, Mi egyik pólustól a másik pólusig Az embereken átremeg, Fájó szívünkön megszûrve Érjen téged: Erdély! A szirt alatt, a szirt körül, Dús földeken,…
Haj Csík, Gyergyó meg Háromszék, Haj, utána Udvarhelyszék! Kirukkolt már egész helység, Sok anyának keserûség. Megverik a gyászos dobot, El kell menni hosszú útra, Hosszú útra, bújdosásra, Egyik országból a másra. Úgy elmegyek arra helyre, Melyrõl madár sem jön ide, Én sem…
Nyár elején valami ősi ösztön és szükséghajtja a népes csángó családokat ki a hegyekre hol harmatot gyűjt a korahajnal édes arcbőrükre és savószagú estéken miután a nap lefolyik a Farkasok patakán a gyermekek összebújnak friss sarjúban vetett ágyukban melyen átüt a föld…
In memoriam Domokos Pál Péter Vigyázó szemekkel nézted, mire képes itt a Bűn, de egy percre sem tágítottál a céltól, hogy láttasd a világgal: kis néped méltó a Holnapra, mely nem tudni, mit hoz; de aki megéri, századokat vihet tovább! Egy életen át vigyázó szemekkel láttad,…