Tűzvész elől van menekvés, Rablók elől futhatsz messze, Orgyilkost öl fürge kés, Hogy őszi nap víg nép temesse, S az éjszakának árnyait Elűzi édes napsütés:De jaj, magadtól menekvésed Nincs e földön s föld alatt! Magad vagy elméd ős-talánya, Örökre társad, síri…

Horgas elméjű s szikár Aggastyán akarok én is lenni, olyan, mint maga az Úr... S ha majd számon kérnéd tőlem a gyermekeimet, Megvetéssel fordítom el akkor a fejem... Mert nincsenek gyermekeim, e vigasságban nem volt részem, - mint az arabs szamár, Ki megszagolván honi földjét, új…

Rongy-alak - szalad a hold után. Álld útját áldott Euméné a tolakodónak, szegd meg szemtelen szaladását, Toppints feléje parányi lábaiddal, vagy álmatag, komoly, Két dióbarna szemeddel úgy meredj reá, hogy megdermedjen benne a lélek... Parancsold meg néki a csendet... Hisz égi…

A hold letűnt. Most delelőjén áll az éj. Fatönkök állnak benne, mint a vadkanok. S a fekete kert Ilyenkor termi meg sötét virágait. S te fenn remegsz Magános csillagom.Rád nem figyel a köznép. Hisz parány vagy ott, Hol az égnek annyi más kevélye tündököl… Szent haragot…

A nyírfák kérgében a csend… S a hű csillag figyel… Nem halljátok-e hát A kis csillagok sóhaját? Nekik már menni kell, De én még itt maradhatok S mért is ne tenném? Sóhajra mindenkor van ok S minek halnék meg ily korán, Ha még egy pirkadatot láthatok? Majd rózsaszin…

ZSOLTÁR Ó Uram, engem bántanak ...Csendes vagyok, félek, kis helyre, sarokba meghuzódomÉs utánam jönnek, üszkösbottal szurkálnak szörnyű módon,Fázékony testemmel jeges vízbe rántanak ...Ó Uram, én mozogni nem kívánok ...Én pici helyen dideregve űlni akarok, én…

Szemrehányó szemed nem látom többé, közönyös vagy, lefeküdtél a sírba,S hogy véred, én még itt csapongok: nem bánod! Nézed is paráznaságomatS hogy űzöm asszonyok között a gyönyörű szerencsét!Oh jól tudom: ki ott időzik, hallgatag bizony, elhagyja mulatozását!Egy merev…

 Nagy csöndesség volt és nehéz sötét eső után,S egyszerre, mint az átkozottak látomása,Úgy került elé az Alpesek mögülS a békességet menten felkavarta s boros lelkünket, mely rég pihent:Az óriás hold, -Ily félelmes még sose volt.Akár a fényes kanca, nyugtalanul s gőzt…

Hol vagytok ó szemeim, kik oly áldottnak véltetek egy arcot?S hol vagy ó csodálatos fülem is, amely oly hegyes lett, minta szamáré valamely édes-bús nevetéstől?S hol vagytok fogaim, ti vérengzők, kiktől felserkent nemcsaka szamóca, de az annál duzzadtabb és pirosabb ajak is?S hol…

 Nincs ereje a lábatoknak többé,Hogy a József-körúton sétáljon. Rég meghaltatok.És veletek halt el a Nevetés barátaim s a szívEzernyi íze, bája, -Hogy bugyborékolt tőletek az utca! - mindig is úgy képzelem:Hogy lejjebb hajoltak a háztetők s a vénCsókák is, ötvenévesek…

 Mire rám mutatnál: nem vagyok.Akár a csillag, mely lefut a tétovák előtt: olyan volt életem.Oly hamari volt csakugyan, oly gyors és hebehurgya ez a lét...Bizony én el sem tudom hinni, hogy e kuszaság,E hegyén-hátán bennem tornyosuló összevisszaság most nyugalomra tér.S…

Oh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századokS azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolásTeremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar.Révület fog el, ha…