Gyékényes, abroncsos alföldi szekér, Honnan cipel a sors - s e három egér? Hoztál-e pirosló új búza-magot? Mezők üde lelkét: friss széna-szagot?Odakünn már, úgy-e, megért a kalász? Rét gyapja lenyírva; foly a takarás; Boglyák tetejéről egy-egy suta gém Néz szét aratóknak…
Soknak lettem már, hogy élek, A szemében szúró tüske: De van még egy kicsi lélek, Aki rám hiú és büszke.Ez, hogy nevem is volt "hurcán", Most eszmél csak, most tanulja: S lesi már, ha megy az utcán, Rámutat-e mások ujja.Eddig együtt voltunk gyermek, Én másod-, ő első…
Zöld lepke, mint hulló levél, Melyet tovább legyint a szél, Nem száll virágot lepni meg, Csak lenn, az út porán libeg.Nincs feltűnő bársony meze, Csilló-pora, fény-lemeze; Virágkorát most éli bár: Oly szín hagyott köntösbe' jár.Volt napja, volt, négy, tán öt is, Hogy ízlelt…
Kórágyon ott, nagybetegen, Halálhoz is már tán közel, Virágom édes gyermekem, Mily messze föld különöz el!Röpülnék, mint az érc-fonál Villáma, mely hírt hoz, viszen: De akaratom láncon áll, Erős békón lábam, kezem.Mit ér szünetlen, mint a rab, Futkosni pányvám szűk…
Nem itt, nem itt van az én világom; Más vidék az, ahova én vágyom! Illatosabb, napfényesebb róna, Mintha nem is az a napja volna.Erdő, mező változatos színnel - Mesteri kéz olyat soh'se színel: Kék ligetek, kék hegyek aljába' Fürödik a puszták délibábja.Ott van az én egyszerű…
Hajdanában, amikor még Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per! (Ami nem volt éppen oly rég)- Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom, S Péter, annak tőszomszédja: Rólok szól e rövid példa. Péter és Pál(tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban,…
Én láttam a bimbót, én láttam azt, Midőn, érezve a nyájas tavaszt, Kezdett kifejleni: Örűlt a lelkem és kéjjel telék, És mint hiú kertész, sokat merék, Sokat, reményleni.De ennyit nem. Reményem balga volt, Árnyékban sem mutatta a valót: Milyen lesz a virág. A természet rá…
Ablak alatt A pünkösdi rózsa, Kezd egy kicsit Fesleni bimbója: Kékszemű lyány, Válogat belőle, Koszorúnak Holnap esküvőre.Reménykedik Egy kis méh az ágon: Szép eladó, Jaj, ne bántsd virágom! Ezt az egyet Magamnak kerestem, Alig hasadt Mikor eljegyeztem.Felel a lyány: Te bohó kis…
Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon`... Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot: S egy a lelkem! Soha meg se` irigyeltem. Nem törődtem bennülővel, Hetyke úrral, cifra nővel: Hogy` áll orra Az út szélin…
Oh! ne nézz rám oly sötéten Pályatársa életemnek, Mint midőn az őszi-felleg Húzza árnyékát a réten; Nézz szelíden, nézz mosolygva: Férfié az élet gondja. Bárha csügged hív barátod, Nincs enyelgő tréfa nyelvén, S a kemény sors vésze kelvén Arcom elborulni látod: A…
Feléd, feléd, te drága lélek, Repülnek bús fohászaim, Magányomban veled beszélek, Ölelve képed' karjaim. Unalmas század minden óra, Mely nem körödben röppen el Haj, nem talál más nyugtatóra Kivűled e vérző kebel. Ha dallok, gyászos a víg ének; Sértik szivem lágy…
Hát ez a szabadság napja, Mely így éget és vakit? Mely soha nem látogatta Börtönünk gyász ablakit? Ah! ez égő lángözönhöz Gyenge szemünk nem szokott: Menjünk vissza börtönünkbe! Kedves félhomály van ott. És e nyüzsgő élet, e zaj, E szilaj, zúgalmas ár, Mely el-elsodor…
Midőn még életet Gondoltak benne a habok, Elrablák tőle az Utolsó deszka-darabot; Midőn halottnak gondolák, Nem adtak néki temetőt, Kietlen partra hurcolák: Temesse majd el ott a föld. Féljétek Istent, emberek! Szegény hajótörött kiált; Adjatok néki enyhelyet, Táplálékot,…
Csak öt forintot kértem: megtagadtad. Te egy dalt kértél. Ime itt adom! Pedig hogy öt forint egy dalt megérjen, Már ezt - bocsáss meg - tisztán tagadom. Öt rossz forint a bank rongy-szűleménye, Szél fúja el, már amint születik; De lám, ha a dalt egyszer könyvbe nyomták, Ott…
Kedves barátom, lelkem jobb fele! Mi volna édesebb dolog nekem, Mint írni hozzád, írni íveket, Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér, Meg tudja a szent, millyen gondolat. S mégis te feddesz és panaszkodol, Halott-beszédet tartasz síromon, És több eféle. Megvallom, fiu, E…
Én is éltem... vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól-rosszul leküzdeni? Én is éltem... az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan Hajola reám az ég! S hogy nevetni megtanultam, Sírni immár jól…
Ott a költő sírja, a kicsiny fehér domb, Ujon ásott sír az, nem nőtte be hant; Ormán az öreg tél pihen ősz hajával, Ifjú élet romja temetve alant. Mért halt meg? hiszen még oly soká élhetett: Bölcs kárhoztatás! menj, dobd reá kövedet."Gyönge az a lélek, mely az élet…
Unszolsz, hogy írjak holmi verseket: S mily szívesen fogadnék szót neked! De átkozott gebe az a Pegaz, Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.Tegnap már mintha írni kezdenék, Egészen a tollrágásig menék, De, varjú tépje meg a rossz lovát, Hiába bíztatám, hogy: co tovább!Ma kucsmád…
Elfolyt a méz a köpűből, A köpű is romba: Beléesett egy vén medve Világfájdalomba; Dirmeg idébb, dörmög odább, Hangja szép goromba: Hej! nem így volt, más világ volt Fiatal koromba! Nem őrizte akkor a méh Szuronnyal a mézet, A szamóca és a málna Bővebben tenyészett; Nem…
A vén sirásó haldokol: Vígan tehát ágya körül! Ki annyit sirba fektetett, Most a sor őreá kerül. Hajrá fiúk! ez a pohár Az elfolyt nyolcszáz-ötvenért! Kivan, - nincs egy nap híja se - Bohó, ki többet is remélt! Már ezt leőrtük, úgy ahogy, Ami kevés még hátra van, - Habár…
Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet…
Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, Bajtnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia. Ötven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint…
Monda Lajos a nagy király: Eredj szolgám, Laczfi Endre, Küldj parancsot, mint a villám, Köss nehéz szablyát övedre: A tatártól nagy veszélyben Forog Moldva, ez a véghely: A tatárra veled menjen Tízezernyi lófő székely.Kél Budáról Laczfi Endre, Veszi útját Nagy-Váradnak;…
Első énekI.Hol ősz fejét agg Iremel[1] Mint óriás ütötte fel S a messze puszták őrekint Ural hegységin eltekint, Élt hajdan egy maroknyi nép. Mint ősei romlatlan, ép, Mint ősei szilaj, szabad, Akár viselni bősz hadat, Akár megűzni a vadat. E múlatság, ama veszély Volt nála…
Az új évet (ócska tárgy!)Kel l megénekelnem,Hálálkodva, ahogy illik,Poharat emelnem.Mit van mit kívánni mégIly áldott időben? -Adjon Isten, ami nincs,Ez új esztendőben..Olcsó legyen a kenyér,A gabona áros;Jól fizesse a tinótS nyerjen a mészáros,Mérje pedig szöszön-boron,Font…