Acsargó, veszett farkascsordák, osztozkodnak a koncokon. Te vagy a préda Magyarország, - édes hazám és otthonom. A történelem viharában bárkivel szembe szállt hadunk. “Magyar szúnyog” szív vért a mában, s ellene védtelenek vagyunk. Országunk annyi drága kincse,…

A szél virágot lenget a kertben.Az esti nap bágyadtan melenget,és szívemet, mely el-el merengetta múló idõn, áhítat tölti el.Ez a nap is elment a többivel...Hogy hány jön még azt nem tudhatom,nem is kérdem, nem is kutatom.Csak azt kérem Uram, vágyó szívbõl:adj kis idõt még…

Alkonyi órán néztem az eget,Az aranyló nap bágyadtan ragyogott,Szemem a horizont szélére tévedett,s éreztem belül, súlytalan vagyok.Megihletett egy érzés, amit kaptam,amit tanultam, átjárta lelkemet.Tovább kell adnom, éreztem és tudtam,Leültem hát és írtam versemet:Több…

Az őszi szél a fák lombjába mar,a föld színét festi a rőt avar.Levetkezett fák – látom – szinte fáznak,behódolnak az őszi elmúlásnak.Csalóka ez a bús, komor halál.Színesebb mint egy téli karnevál.Művész se tud tán szebbet festeni,e színkavalkád oly csodás,…

Szeretni szívből, igazán,átlépni a bezártság falán.Segítő kezet nyújtani,másokban reményt gyújtani.Élni egy teljes életet,felrázni csüggedt lelkeket.Megérteni, hogy kik vagyunk,s magunk után, majd mit hagyunk.Hálásnak lenni mindenért,a hétköznapi kincsekért.A múltat…