Ha csak Rád gondolok megáll a szívem de nem ver soha nélküled; előttem csillogsz fülemhez szavad van és szavamhoz füled. Csak szó vagyok. Hol is nyílhatna lényem létre ha nem Benned, te szép? Éled a réten a vándor ki naptól föl nem perzselt földre csak néha lép. Csak…
Mintha kis mécsesek világítanának, úgy néz fényes szeme száz epervirágnak. Szem tekint a szemre, gyermek az eperre, farkasszemet néznek, azután egyszerre kitör a nevetés gyerekből, virágból, a száz epervirág harmattal világol. Az epervirágnak friss harmat a hangja, azzal szól,…
Társait elhívta már a nap. Ez az egy harmatcsepp itt maradt. Nincsen olyan gyémánt ragyogás, mint e szikrafényű, e csodás. Ó, milyen sok szépet láttam már, egyben sem volt ennyi napsugár. Ilyen szelídfényű, bölcs derűs, mely úgy forró, hogy már majdnem hűs, mely úgy hűvös,…
Ezzel az ismeretlen urral valahányszortalálkozom az utcán, valamirossz történik, oly ronda képe van,nem is jelenthet mást, csak veszedelmet,elernyedést, csalódást, nagy csapástvagy baklövést, ez igy igaz, tudom jól,tapasztaltam még kisdiák koromban.De csak most eszmélek rá,…
Kővémeredtem volna szivesen,hogy váljék örökké a pillanat,amiben a világból kiesems magammal viszem íves ajkadatszemembe zárva. Félre álszemérem,szádat látom mindig és fogsorod,akármit nézek, erősebb a véremmindennél, ami kívülem mozog.Szórakozottan járok és a…
Itt ülök. Nézem a hegyet.Hisz nemrég együtt jártunk rajta ketten.Barlangszájával rámnevet:azóta is vár minket rendületlen.Ha most diák volnék, s hajamvad fürtje még a homlokomba lógna,nem várnék ám, fognám magam:fönt kóborolnék rajta szívdobogva.Bejárnám szűk…
Ha csak rád gondolok, megáll a szívem,de nem ver soha nélküled;előttem csillogsz, fülemhez szavad vanés szavamhoz füled.Csak szó vagyok. Hol is nyílhatna lényemlétre, ha nem Benned, te szép?Éled a réten a vándor, ki naptólföl nem perzselt földre csak néha lép.Csak szó. De…
A tó vizében állsz te, karcsú nimfas én bottal turkálom a parti földet,sovány legény, kopott s kissé már görnyedt,gallér szorít és nyakkendő. De minthaa nyárfa ága nékem intene,hogy vessem már le magamról sötétkalpagomat és ruhám zord övétés porkoláb cipőim szinte le.S…
Minden, ami van, versre méltóés ami nincs, az is.Az esti szélben fodrozódó kék tó,a lányok ajka is,a köd, a kés, az alma is,a dombok halma is;s mi meg sem álmodottként száll az éjben,mind úgy eseng, hogy édes dalba térjen,ha belehalna is!A föld beszéde zúg az árban,ez szól a…