Szép a mi otthonunk, a szerelem bejárhatatlan birodalma. Szőnyegeink remegő virágszirmok, gombák gomolygó szövevénye, függönyeink zöld zuhatagok, illatot ziháló lombok, ha fölém hajolsz elsötétül a csavart, harmatos indák palotakupolája, ha fölém hajolsz éjszínű nap…
A fákra most is hó tapad,A szél hívó dalait zengi,De a havas fenyők alattMár nem jön értem senki.Végigjártam egy életet,Már nem csábít el bármi,Már nem hallgatok senki másra,Múltból jövő csaló hívásraMár nem megyek sétálni.Kristályvirágfák csengnek,A lombjuk már nem…
Gyermekkorom áldott jelképe: Harang a körtefán. Összegyûlt a szôlôhegy népe A hangja hallatán. Nagymama volt a kondítója, S magas tetônk alatt Megtelt mind a hat hosszú lóca, Ha jött a pánci pap. Hová tûnt az a bámész gyermek! S a…