Valami édes, valami fájó Borús merengés Ugy elfog néha, mikor az úton Mellettem elmész... Ugy, ugy szeretnék visszafordulni S nézni utánad - Nem szabad. S könnyem, érzem elönti Bús szempillámat. Valami édes, valami titkos Égi sejtés száll: Valami súgja, hogy te is épen…
Sietve elsuhansz előttem - Eltűnő árnyék az úton - Kerülsz-e, futsz-e, félsz-e tőlem - Még nem tudom. Sosem nézesz, mint más, szemembe, Ha szembejősz a fordulón... Pirulnál tán tekintetemre? Még nem tudom. És megszólítni én se merlek, Csak nézek rád, titkon, futón. De…
Én hozzám is beköszöntött Az első vig napsugár. Kiváncsi tán, hogy mit csinál Ez a fakó, bús madár. Fényt derit a szürkeségbe, Csillog, villog, csalogat - Úgy szeretné földeritni Búbánatos arcomat. Maradj csak kint, jó napsugár, Hirdesd másnak a tavaszt - Bús szivembe…
Nem Bánat az Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved, Ha már tied volt, s akkor elveszíted. Nem bánat az, ha csókolt már az ajka S most más csüng édes szédülésben rajta. Ha boldog órák, pásztorórák képe Kísér a puszta, magányos sötétbe, Mint téli kertbe a színes tavasz…
Ez még nem a bucsústrófa, Ez még nem a hattyúdalom, Van még a szivembe nóta, Van még benne, van fájdalom. Ha már nem fáj majd az élet, Ha nem érzem már a vihart, Ha a szívem már kiégett - Akkor ne várj, ne várj te dalt!
Hiába! Nem csordult ki könnyem;Nem gördült végig nagy cseppekben,Fényes, hosszú barázdát hagyvaFakó, halavány arcomon.Csak álltam ott a koporsónál- Vihar után villámütött faEgyedül szárazonA csepegő rengetegben -Szivemben a kövült fájdalomKínjával, könnytelen…
Hazug volt mind: a szó,kacaj.A víg tekintet, bús sóhaj.Hideg szem, mosolygó ajak -Rajongó lelkem álarca csak.Igaz csak az éjjel, mely elfedElőled minden bút, szerelmet -Mely szómat tisztán érti meg.Neki kiöntöm lelkemet.Oh, hogyha hallanád beszédit!Suttogva szól, a mélyre…
Senkise küldött. Hát minek jöttem?Csúszós, köves lesz, tudtam, az út:Véres mögöttem, köves előttem,Meredekjárni vándorsarutMégis kötöttem.Senkise küldött. Pocsolyán, tűzönA magam vágya, átka vezet,Vaksors írását én nem betűzöm,Sírva se mosom sok sebemet.Ha sors, hát…
Hol vagytok most, kis "intellektüellek", Kiket bus század baljós vége ellett? Szent nyugat előtt rajongva térdeplők, Kik lehánytatok minden józan gyeplőt; Gúnyos mosolygók ideálra, honra, Kiknek a "New-York" volt a Pantheonja; Kik ígértétek a szent Holnapot,…
Ha a robotban kimerülve Párnámra hajtom bús fejem, Lelkemre mintha galamb ülne, Te édes képed megjelen. A fényes álmok a tiéid Azokat mind neked adom - Álmodja bár a lelkem végig Selyempárnán vagy kőpadon. És álmodom selyemhajaddal, Karod szeliden átölel... De virrad. Ujra itt a…
Kit megálmodtál egyszer magadnak,Hajad selymével kösd le a párod!Források mentén nimfák kacagnak -Hinár karokkal rája tapadnak…S ha soká késel, majd nem találod.Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,Bontsd le hajad, míg hullámos ében.Irígy vénekre csak sose hallgass!Majd…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket; A pártoskodókat, a vitézkedőket. Csak egy éjszakára: Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk, Mikor a halálgép muzsikál felettünk; Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek, Csak egy…
Hol éltem eddig, jaj, hol éltem!És merre jár,Kivel életem elcseréltem?Rágörnyedek az asztalomra.És átkozom,Ki az életem bitorolja.Vacogva járok fagyos télbenÉs valaholJár a bitorló napos délen.Gazdagok asztalához ül leS neki zenélAz élet mesterhegedűje.Aranymezők neki…