Hullnak a pelyhek egyre-egyre, fehér körökben keringőzve, szempilláidra zuhannak, elalélnak és meghalnak. Nézem a pillád lágy ívét, mint gyönge virágkerítést, s mögötte azt a kertet, mely télben is melenget. Csendes az este, menjél be, hullongó álom hintsen be, öröm…
Fúj, fúj a szél, végig az utcán.Fúj, fúj a szél, végig a városon.Fölhajigálja még a vigasztalan szemetet isa nyitva felejtett csillagokba.Szép, újvilág! Földkörüli útra indula rongy, a selyem, a madzag, a kalaps a nyári szerelmek titkos levéltáraajtóstól, mindenestől.Fúj,…
Valami elkezdődött,valami egészen más, mint az életem.Tél van, hó, a háztetők fehéreks mintha egy elhagyott malombanvisszhangozna a kopogásom.Nem futottam és nem menekültem sehová,mégis úgy rezdül meg oldalra fejem,mint háborús menekülőké gyanús tájon.Talán a szürke ég…
Hová viszel, folyó?Az iszapod vagyok,világító tajtékod, habod.Hová viszel, folyó?A tavalyi nádúgy metszené a torkomat át,mint a kéjgyilkosok.Hová viszel, folyó?A szeretőd vagyok!Állnak partodon a fák,mint vonatot búcsúztatók,városok, vasművek, temetők,löszfalak:…
Ebben az átlátszó esőben nagyon magányos lett az erdő.Madarak torkában a lángotelfújta kedvetlen, hanyag szél.Állnak a lombok, mint lovaka szomorúság jászolánál;baljós tükröket rejt a hegyháts bennük ég és föld öklelését.Ha nem élnél, most elaludnéks nem gondolnék…
Nem látok mást csak a testedet látom birodalomnyi hajadat szélben és betegágyon;nem ismerek mást, csak amit te szerethetszamit a gyors napokból magadhoz közelengedsz.Üvegcserép a dombona sár fölé téged vetítlekicsinyített égben jársz sétáltatod a szemeidmadár- és…
Az első nap arra volt jó, hogy mindent elfelejtsek;a második arra, hogymindenre emlékezzek.S a harmadik nap esni kezdett a hóés megszületett a sejtelem,hogy mostmár mindig esni fog,homlokodtól a szádig,szádtól az ágyékodig,végig a tested hosszán,végig az életemen.Havazni fog a…
Anyámnak fáj a feje,nem iszik feketét -Anyámnak fáj a feje,nem szed be porokat:szótlanabb sápadtsággalfeji meg tehenét,szótlanabb sápadtsággalsöpröget, mosogat.Anyámra durván szólnakjöttment idegenek?Anyám az ijedtségtőldadog és bereked.Sötét kendőjét vonván,magányát…
elengednélek,visszahívnálak,nagy vízben vetnék neked ágyats fáradhatatlan tengerészed,kezemmel körülhajóználak.Amerre mennél,mennék utánad.Nyár van,kiköltözöm az ég alászerelmed nomádjának:süssön a Nap, mint a végzet - egész testemmelégjek!Erőt az elérhetetlen jövő…
A barátaimnak íromMár csak magamra figyelek,mint akit lesnek valahonnan:padlásablakból, fák mögül,vagy követnek egy alagútban.Járkálok tavaszok s telek közts köztetek is, ha cipőm orránmegáll kicsit a Hold pihenni,vagy hogyha somvirágot szór rámvalamelyik ismerős szél.…
Csonka szonettMennyi játék és mennyi förtelem!Itt toll-labda száll, amott borzas aknákRoncs autók közt tangóznak a kurvák.Nekik a temető is táncterem.S mindegy, hogy hétköznap vagy lángos ünnepDante szíve helyén szilva kéklik.Nem ránt föl többé istenkéz az égig.A pokol…
Megmelegszem kicsit ebben a versben,ha már a szemetekben is tél van, hófúvásés a fölburogatott asztalokon is jégcsap.Jöttök-mentek, siettek, a forgóajtókszűk rekeszében ott esetlenkedikközöttetek a halál, de ti már őt seveszitek észre, mint akik eladtákszembogarukat valamelyik…
Köszönjük neked fiam, hogy hazajöttél,mert mi már olyan öregek vagyunk,mint fönt a padláson az a falióras a mutatónk már nagyon a temető felé mutat.Szépszerén azt se tudjuk, csütörtök van-e, kedd-e?Amikor jössz, az a mi vasárnapunk.Apád még csak-csak, ide fut, oda fut,de nekem…