ZSOLTÁR

Ó Uram, engem bántanak ...
Csendes vagyok, félek, kis helyre, sarokba meghuzódom
És utánam jönnek, üszkösbottal szurkálnak szörnyű módon,
Fázékony testemmel jeges vízbe rántanak ...

Ó Uram, én mozogni nem kívánok ...
Én pici helyen dideregve űlni akarok, én komplikációktól félek:
S tiszta ruhámmal, ujjaimmal ragadós mézfürdőbe lök az Álnok
És kijövök és piszokban élek ...

Én sírni sem akarok: és szemeim
Mély kútjai a vizet zuhogva ontják...
Én más lehelletét útálom s gyakorta mosom kezeim ..

Mért kell hát érintkeznem, mért kell élnem, mért nem bontják
Hűs, tiszta, örök-ágyam tiszta angyalok? ...
Vagy mért, hogy ebszájjal magamtól mindenkit el nem marhatok? ...