A baloldali lator végleg
megmakacsolta magát.
Már végképp nem érdekelte semmi
az se, mi lesz "odaát"
nincs odaát, gondolta,
csak semmi,
ha kínok között kell elmenni
legalább most kemény legyek.
Ne röhögjenek az emberek.

Nem... majd tán bocsánatot kérek
álom-királytól, úgy hörög, mint én.
Sose lesz úr e leköpött alak
ezen a véres földtekén.
Atyjához kiáltoz a gyáva...
Bezzeg én nem könyörgök.
Tudom, dögtemetőre dobnak,
nem is jutnak reám göröngyök.

És mégis-mégis félszemmel elnézem
ez mintha tudná igazát,
ő valahogy biztos benne
hogy Atyja várja ... odaát.