Sors könyvében fehér lapok
dőlt betűvel írott sorok,
benne lelkem titkos útja
életemnek rejtet célja.
Ismeretlen úton járok
göröngyökön bukdácsolok,
keressem a helyes utat
zsákba rejtve hibáimat.
Vállam húzza nehéz súlya
lelkem múltam örök foglya,
rossz döntésem húz a mélybe
elnyel létem útvesztője.
Körbe körbe bolyong lelkem
zsákutcákon kopog léptem,
lassan elvész minden hitem,
kijutok e vajon innen?
Mond meg nékem én Istenem,
mit tanuljon meg a lelkem,
mért hordozom e nagy terhet
csendben nyelve könnyeimet?
Fárad vagyok megpihennék
mázsás súlytól szabadulnék,
engedd meg hogy boldog legyek
s a feladaton tovább lépjek.