"Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség
és szeretet nélkül az élet csupán afféle lélektelen gépezet."
/Victor Hugo/
 
,,Érzem, hogy szeretlek! Te nem érzed? Lehet, hogy csak én érzem, és te nem érzed, hogy igenis szeretlek? Én belegebedek, a szívem hevesebben ver, s te kíméletlenül faggatsz? Hát van őszintébb jele a szeretetnek, mint hogy valaki érzi, hogy szeret?!"/Müller Péter/
 
"Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is. Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem "vérre megy", erősebbnek tűnik... Azért is félünk szeretni, mert odaadóvá válunk, kiszolgáltatottá. Mondjuk ki: gyengévé... És, mivel a szerelem ritkán izzik mindkettőnkben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb."/Müller Péter/
 
,,Már látom, hogy én nem egy senkihez sem tartozó, magányos lény vagyok, hanem Valakinek a gyermeke. Egy szellemi Atyának a teremtménye, aki bennem él. És azt mondom, hogy ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd. Mert akármilyen az akaratod, jelentsen bár nekem ne csak kellemes dolgokat, de bajt és megpróbáltatást is, mégis tudom, hogy Jó Akarat - mivel szeretsz, és én is szeretlek."/Müller Péter/
 
,,Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy „nincs”. Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen – a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod:
- Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában!... Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?... Amit nem lehet elmondani."/Müller Péter/
 
,,Összhangban egy másik emberrel csak akkor lehetek, ha magamhoz hűséges vagyok. Ha elárulom magamat, a másikkal is rossz viszonyba kerülök. Rossz viszonynak nevezem azt a kapcsolatot, ahol kiszolgáltatott leszek vagy zsarnok. Ahol belegázolok a másik lelkébe. Ahol föladom magam, csak azért, hogy a másik befogadjon. És nem engedem a társamnak, hogy ön maga legyen. Ahol függővé válok, kiszolgáltatott, és a "szeretet" nevében olyasmit művelek, melytől nemcsak szenvedek, de önmagam előtt szégyellem is. Azon az áron, hogy magamat elvesztem, nem lehet szeretni."/Müller Péter/
 
,,Az emberi lélek olyan, mint egy gazdagon megépített orgona: minden sípja szól."
/Müller Péter/
 
,,Az érzelmi szeretettel más gond is van. Elmúlhat. Vagyis nemcsak a térbeli, az időbeli távolság is gyengíti. Amikor azt mondtam, hogy a szeretet: örök - nem erre a szeretetre gondoltam. Ez romlékony. Magához ránt valakit, aztán elengedi. Sőt, el is taszítja. Az idők során lehet belőle közöny - a "Nem tudom, mit szerettem rajta..." kiábrándulása. Néha úgy hagyunk magunk mögött egy kedves embert, mintha soha semmi közünk nem lett volna egymáshoz. Életünk hajója sodródik előre, s ők a farvízen eltűnő távolodó hullámokba vesznek. Lemaradnak. Arcuk mint a vízmosta fényképek, elhalványulnak és szétfoszlanak. Idegenné válnak. A szerelem forró vonzalmát olyan hideg közöny válthatja fel, hogy még az egykori szerető halála sem fáj. Az ember néha úgy emlékszik vissza egy-egy ilyen elmúlt érzelmi kapcsolatára, mintha az előző életében történt volna. Vannak szerelmeink, akiknek arcát is elfeledtük. "Ki ez?!" Az érzelmek kihűlése azonban csak az egyik tragédiája ennek a "szeretet"-nek. A másik, amikor hőfokát megtartja ugyan, de átcsap önmaga ellentétébe. Gyűlölet lesz belőle. Ez az érzelmeink poláris természetéből fakad. Vonzás nincs taszítás nélkül. És taszítás sincs vonzás nélkül. A kettő: egy. Az érzelmi szeretet árnyéka: a gyűlölet. Ott lapul mögötte. És a gyűlöletben mindig fölfedezheted a visszájára fordult érzelmi szeretetet."/Müller Péter/
 
"Minden találkozás csak kísérlet a szeretetre."
 /Müller Péter/
 
"Ne feledd, hogy a szeretet: világháló. Mindenhova elér, mindenhol van, időt és távolságot nem ismer. Érzékenyebb, mint testben az idegpályák hálózata, egyetlen érintésre összerándul az egész."
 /Müller Péter/
 
"A szeretetben nincs félelem, sőt, a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben."
 /Müller Péter/
 
"Nyúlj felém "jó kezekkel", s vetíts rám magadból olyasmiket, amik az életemet megkönnyítik: láss jobbnak, mint amilyen vagyok. És cserébe én is ezt teszem."
 /Müller Péter/
 
"Igen, van égi és földi szeretet. De az ég és a föld szereti egymást, ezt ne feledd."
 /Müller Péter/
 
"Az én terhem könnyű, s az én igám édes". (...) Ez minden szeretet alapja.
 /Müller Péter/
 
"Semmi sem égeti úgy a szívet, mint az üresség, ha valamit,
valakit elveszítünk, mielőtt igazán ráébrednénk,
mennyit jelentett nekünk."
 /Robert Anthony/
 
"Ha egy koldust szeretnek, legalább biztos lehet benne, hogy szeretik."
 /Honoré de Balzac/
 
"Az igazi egészség és boldogság útja a megbocsátás. Ha nem ítélkezünk,
elengedjük a múltat, és jövőnket megszabadítjuk a félelemtől.
Ha így teszünk, meglátjuk, hogy mindenki a tanítónk, és hogy
minden pillanat újabb lehetőség a boldogságban, békében,
szeretetben való gyarapodásra."
 /Gerald G. Jampolsky/
 
  ,,Egészen addig követlek, amíg te magad el nem küldesz. Akkor elmegyek. De akkor is szeretni foglak életem végéig."/Paulo Coelho/
 
 ,,Az életben a nevetés az egyik legkomolyabb dolog, éspedig azért, mert a legfontosabbak közül való." /Vavyan Fable/
 
 ,,Ha a problémáidat nem osztod meg azzal, aki szeret, nem adsz neki alkalmat arra, hogy eléggé szeressen téged." /Dinah Shore/
 
 ,,Könnyebb szerelembe esni, ha még nem szeretünk, mint megszabadulni szerelmünktől, amikor szeretünk." /Francois de La Rochefoucauld/
 
,,Csak a boldogtalan szerelmek tartósak." /Móra Ferenc/
 
 ,,Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz." /Susan Hale/
 

 ,,Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen." /Albert Einstein/
 

 ,,Az igaz barátság olyan, mint az egészség; csak akkor értékeled, mikor elvesztetted." /Charles Caleb Colton/
 
  "Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy rabság a szerelem.
Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset,
Szárnyat ád ő... azt adott nekem."
 /Petőfi Sándor/
 
"Mindig legyen egy kis kétség, amelyet le kell csillapítsunk. Íme, ez kelti fel a pillanat szomjúságát, s élteti a boldog szerelmet. Mivel a félelem sohasem tágít tőle, gyönyörei sohasem untatnak bennünket."
 /Stendhal/
 

 ,,Aki boldog könnyen boldogít másokat is, mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?" /Bólyai Farkas/
 
  "Szólj, csak szólj, hallgatok, hallgatok a világ végeig,
s várom a perceket, amelyekben engemet értesz!
mert nekem már csak te vagy és nem is lesz soha másom:
sem étel, sem ital, sem munka, sem élet..."
 /Móricz Zsigmond/
 

"Ő az égboltom Napja. Édessége, nőisége mindhalálig kell nekem. Övé az életem."
 /Vavyan Fable/ 
 
"Te mondtad: a szerelem mindig változtat az emberen. És én keresztülmentem a változáson, bár látszatra ugyanaz vagyok. De jobb és tisztább. Más, mint amikor beléptem ide."
 /Dallos Sándor /
 
"Annyira szeretlek, hogy erőtlen vagyok védekezni ellene. Ha rád nézek, ugyanazt érzem, mint amikor először láttalak. Minden porcikámmal téged vágylak."
 /Vavyan Fable/ 
 
"Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel, kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen."
 /Edward Estlin /
 
"Én úgy szeretlek.
A cigarettához
és a szalonkabáthoz te vagy a hit.
Az én szemem most már sohase álmos -
és hallgatom a szíved zajait."
 /Kosztolányi Dezső/ 
 
"Igazi lelkünket akárcsak az
ünneplõ
ruhánkat
gondosan õrizzük meg,
hogy tiszta legyen az ünnepekre."
 /József Attila/
 
"Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fûszálon pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél."
 /József Attila/
 
"Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik,
az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel,
hogy ami emberileg lehetséges
és megszokott, azt te is elérheted."
 /Marcus Aurelius/
 
"Töröld le könnyedet
Kisírt szemedben mosoly
legyen és derû,
Minden nap kezdõdik valami
valami nagyszerû,
valami gyönyörû."
 /Nagy László/
 
"A boldogsághoz elengedhetetlen, hogy az ember hű legyen önmagához. A hűtlenség nem az, hogy hiszünk vagy nem hiszünk valamiben, hanem hogy azt hazudjuk magunknak, hiszünk abban, amiben nem hiszünk."
 /Thomas Paine/
 
"Senki sem sikertelen, aki élvezi az életet."
 /William Feather/
 
"Van egy törvény, ami kimondja, hogy ha bármikor nehézségbe ütközik az ember, az a nehézség éppen azt a dolgot fogja megtestesíteni, amire az adott időpontban szükségünk van ahhoz, hogy - azt megoldva - tovább haladhassunk. A szerencsétlenséget számunkra csupán az jelentheti, ha anélkül szenvedünk, hogy tanulnánk az esetből."
 /Emmet Fox/
 
"Azt mondod, látod és azt mondod, érted.
De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
Kerestél, kutattál, s feltártál sok csodát,
De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát.
Mert szemeddel mindig a távolt kutattad,
És a célokat mindig másoknak mutattad.
Nem vetted észre, hogy a véletlen csodája
Benned van elrejtve, s nem a nagyvilágban.
Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
Meg kell tanulnod most önmagadra nézni.
Te magad változz, hogy a titok örök fénye
Felragyogjon Benned és felébredjél végre.
Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra,
És a legmerészebb álmaid válnak valóra."
/Müller Péter/
 
 
 "Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást." /Stephen Dolly/
 
 "Aki boldog könnyen boldogít másokat is, mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?" /Bólyai Farkas/
 
"Gyenge annak a szerelme aki csak szavakban tudja kifejezni, hogy mennyire szeret."
 /Dante /
 
"Csak egyszer élek ezen a világon. Most kell tehát megtennem minden jót, amit bárkinek megtehetek; most kell segítenem másokon, ahol segíthetek. Nem akadályozhat semmi, nem szabad elhanyagolnom, mert csak egyszer élek ezen a világon."
 /Dale Carnegie/
 
"Nem az a fontos, hogy meglássuk, ami a távol ködébe vész, hanem hogy megcselekedjük, ami most előttünk áll."
 /Dale Carnegie/
 
"A mai nap az a holnap, amin tegnap aggódtál."
 /Dale Carnegie/
 

"Békét nem hozhat neked semmi, csak önmagad."
 /Dale Carnegie/
 
"Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk es lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük..."
 /Dale Carnegie/
 

Csak aki magában bízik, bízhat másokban is. S a másokban való hit alapja a rendíthetetlen önbizalom. A két hit: egy. Ha bármelyik hitet elveszti az ember, olyan lesz, mint a félszárnyú madár. Nem tud repülni./Müller Péter/
 


Vannak mesék, amik sosem érnek véget. Bennünk is, közöttünk is történnek tovább. Vannak mesék, igen, vannak. Vannak, amíg csak gondolkozunk, amíg hiszünk, amíg remélünk, amíg szeretünk. Örök mesék. Éltető mesék. Az ember meséi./Pintér László/
 

Van egy időtlennek tűnő állapot, amikor teljesen magunkra maradunk. S ráadásul éppen a szakadék fölött, a legnehezebb, legveszedelmesebb helyzetben. Ilyenkor csak két dolog segít. Az egyik a múltból ered, mindabból, ami megtörtént már, s amibe itt, az örvénylő semmiben is kapaszkodót lehet találni. A másik a jövőből üzen, onnan, ahol nincs még semmi, csak lehet... sőt, lesz./Müller Péter/"Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle lélektelen gépezet."
 /Victor Hugo/
 
,,Érzem, hogy szeretlek! Te nem érzed? Lehet, hogy csak én érzem, és te nem érzed, hogy igenis szeretlek? Én belegebedek, a szívem hevesebben ver, s te kíméletlenül faggatsz? Hát van őszintébb jele a szeretetnek, mint hogy valaki érzi, hogy szeret?!"/Müller Péter/
 

"Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is. Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem "vérre megy", erősebbnek tűnik... Azért is félünk szeretni, mert odaadóvá válunk, kiszolgáltatottá. Mondjuk ki: gyengévé... És, mivel a szerelem ritkán izzik mindkettőnkben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb."/Müller Péter/
 
,,Már látom, hogy én nem egy senkihez sem tartozó, magányos lény vagyok, hanem Valakinek a gyermeke. Egy szellemi Atyának a teremtménye, aki bennem él. És azt mondom, hogy ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd. Mert akármilyen az akaratod, jelentsen bár nekem ne csak kellemes dolgokat, de bajt és megpróbáltatást is, mégis tudom, hogy Jó Akarat - mivel szeretsz, és én is szeretlek."/Müller Péter/
 
,,Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy „nincs”. Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen – a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod:
- Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában!... Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?... Amit nem lehet elmondani."/Müller Péter/
 
,,Összhangban egy másik emberrel csak akkor lehetek, ha magamhoz hűséges vagyok. Ha elárulom magamat, a másikkal is rossz viszonyba kerülök. Rossz viszonynak nevezem azt a kapcsolatot, ahol kiszolgáltatott leszek vagy zsarnok. Ahol belegázolok a másik lelkébe. Ahol föladom magam, csak azért, hogy a másik befogadjon. És nem engedem a társamnak, hogy ön maga legyen. Ahol függővé válok, kiszolgáltatott, és a "szeretet" nevében olyasmit művelek, melytől nemcsak szenvedek, de önmagam előtt szégyellem is. Azon az áron, hogy magamat elvesztem, nem lehet szeretni."/Müller Péter/
 

,,Az emberi lélek olyan, mint egy gazdagon megépített orgona: minden sípja szól."
/Müller Péter/
 
,,Az érzelmi szeretettel más gond is van. Elmúlhat. Vagyis nemcsak a térbeli, az időbeli távolság is gyengíti. Amikor azt mondtam, hogy a szeretet: örök - nem erre a szeretetre gondoltam. Ez romlékony. Magához ránt valakit, aztán elengedi. Sőt, el is taszítja. Az idők során lehet belőle közöny - a "Nem tudom, mit szerettem rajta..." kiábrándulása. Néha úgy hagyunk magunk mögött egy kedves embert, mintha soha semmi közünk nem lett volna egymáshoz. Életünk hajója sodródik előre, s ők a farvízen eltűnő távolodó hullámokba vesznek. Lemaradnak. Arcuk mint a vízmosta fényképek, elhalványulnak és szétfoszlanak. Idegenné válnak. A szerelem forró vonzalmát olyan hideg közöny válthatja fel, hogy még az egykori szerető halála sem fáj. Az ember néha úgy emlékszik vissza egy-egy ilyen elmúlt érzelmi kapcsolatára, mintha az előző életében történt volna. Vannak szerelmeink, akiknek arcát is elfeledtük. "Ki ez?!" Az érzelmek kihűlése azonban csak az egyik tragédiája ennek a "szeretet"-nek. A másik, amikor hőfokát megtartja ugyan, de átcsap önmaga ellentétébe. Gyűlölet lesz belőle. Ez az érzelmeink poláris természetéből fakad. Vonzás nincs taszítás nélkül. És taszítás sincs vonzás nélkül. A kettő: egy. Az érzelmi szeretet árnyéka: a gyűlölet. Ott lapul mögötte. És a gyűlöletben mindig fölfedezheted a visszájára fordult érzelmi szeretetet."/Müller Péter/
 
"Minden találkozás csak kísérlet a szeretetre."
 /Müller Péter/
 
"Ne feledd, hogy a szeretet: világháló. Mindenhova elér, mindenhol van, időt és távolságot nem ismer. Érzékenyebb, mint testben az idegpályák hálózata, egyetlen érintésre összerándul az egész."
 /Müller Péter/
 
"A szeretetben nincs félelem, sőt, a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben."
 /Müller Péter/
 

"Nyúlj felém "jó kezekkel", s vetíts rám magadból olyasmiket, amik az életemet megkönnyítik: láss jobbnak, mint amilyen vagyok. És cserébe én is ezt teszem."
 /Müller Péter/
 

"Igen, van égi és földi szeretet. De az ég és a föld szereti egymást, ezt ne feledd."
 /Müller Péter/
 

"Az én terhem könnyű, s az én igám édes". (...) Ez minden szeretet alapja.
 /Müller Péter/
 

"Semmi sem égeti úgy a szívet, mint az üresség, ha valamit,
valakit elveszítünk, mielőtt igazán ráébrednénk,
mennyit jelentett nekünk."
 /Robert Anthony/
 
"Ha egy koldust szeretnek, legalább biztos lehet benne, hogy szeretik."
 /Honoré de Balzac/
 
"Az igazi egészség és boldogság útja a megbocsátás. Ha nem ítélkezünk,
elengedjük a múltat, és jövőnket megszabadítjuk a félelemtől.
Ha így teszünk, meglátjuk, hogy mindenki a tanítónk, és hogy
minden pillanat újabb lehetőség a boldogságban, békében,
szeretetben való gyarapodásra."
 /Gerald G. Jampolsky/
 

  ,,Egészen addig követlek, amíg te magad el nem küldesz. Akkor elmegyek. De akkor is szeretni foglak életem végéig."/Paulo Coelho/
 
 ,,Az életben a nevetés az egyik legkomolyabb dolog, éspedig azért, mert a legfontosabbak közül való." /Vavyan Fable/
 
 ,,Ha a problémáidat nem osztod meg azzal, aki szeret, nem adsz neki alkalmat arra, hogy eléggé szeressen téged." /Dinah Shore/
 
 ,,Könnyebb szerelembe esni, ha még nem szeretünk, mint megszabadulni szerelmünktől, amikor szeretünk." /Francois de La Rochefoucauld/
 

,,Csak a boldogtalan szerelmek tartósak." /Móra Ferenc/
 

 ,,Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz." /Susan Hale/
 
 ,,Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen." /Albert Einstein/
 
 ,,Az igaz barátság olyan, mint az egészség; csak akkor értékeled, mikor elvesztetted." /Charles Caleb Colton/
 

"Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy rabság a szerelem.
Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset,
Szárnyat ád ő... azt adott nekem."
 /Petőfi Sándor/
 
"Mindig legyen egy kis kétség, amelyet le kell csillapítsunk. Íme, ez kelti fel a pillanat szomjúságát, s élteti a boldog szerelmet. Mivel a félelem sohasem tágít tőle, gyönyörei sohasem untatnak bennünket."
 /Stendhal/
 
 
 ,,Aki boldog könnyen boldogít másokat is, mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?" /Bólyai Farkas/
 

"Szólj, csak szólj, hallgatok, hallgatok a világ végeig,
s várom a perceket, amelyekben engemet értesz!
mert nekem már csak te vagy és nem is lesz soha másom:
sem étel, sem ital, sem munka, sem élet..."
 /Móricz Zsigmond/ 
 
"Ő az égboltom Napja. Édessége, nőisége mindhalálig kell nekem. Övé az életem."
 /Vavyan Fable /
 
"Te mondtad: a szerelem mindig változtat az emberen. És én keresztülmentem a változáson, bár látszatra ugyanaz vagyok. De jobb és tisztább. Más, mint amikor beléptem ide."
 /Dallos Sándor/ 
 
"Annyira szeretlek, hogy erőtlen vagyok védekezni ellene. Ha rád nézek, ugyanazt érzem, mint amikor először láttalak. Minden porcikámmal téged vágylak."
 /Vavyan Fable/
 

"Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel, kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen."
 /Edward Estlin/ 
 
"Én úgy szeretlek.
A cigarettához
és a szalonkabáthoz te vagy a hit.
Az én szemem most már sohase álmos -
és hallgatom a szíved zajait."
 /Kosztolányi Dezső /
 
"Igazi lelkünket akárcsak az
ünneplõ
ruhánkat
gondosan õrizzük meg,
hogy tiszta legyen az ünnepekre."
 /József Attila/
 
"Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fûszálon pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél."
 /József Attila/
 
"Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik,
az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel,
hogy ami emberileg lehetséges
és megszokott, azt te is elérheted."
 /Marcus Aurelius/
 

"Töröld le könnyedet
Kisírt szemedben mosoly
legyen és derû,
Minden nap kezdõdik valami
valami nagyszerû,
valami gyönyörû."
 /Nagy László/
 
"A boldogsághoz elengedhetetlen, hogy az ember hű legyen önmagához. A hűtlenség nem az, hogy hiszünk vagy nem hiszünk valamiben, hanem hogy azt hazudjuk magunknak, hiszünk abban, amiben nem hiszünk."
 /Thomas Paine/

"Senki sem sikertelen, aki élvezi az életet."
 /William Feather/
 

"Van egy törvény, ami kimondja, hogy ha bármikor nehézségbe ütközik az ember, az a nehézség éppen azt a dolgot fogja megtestesíteni, amire az adott időpontban szükségünk van ahhoz, hogy - azt megoldva - tovább haladhassunk. A szerencsétlenséget számunkra csupán az jelentheti, ha anélkül szenvedünk, hogy tanulnánk az esetből."
 /Emmet Fox/
 
"Azt mondod, látod és azt mondod, érted.
De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
Kerestél, kutattál, s feltártál sok csodát,
De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát.
Mert szemeddel mindig a távolt kutattad,
És a célokat mindig másoknak mutattad.
Nem vetted észre, hogy a véletlen csodája
Benned van elrejtve, s nem a nagyvilágban.
Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
Meg kell tanulnod most önmagadra nézni.
Te magad változz, hogy a titok örök fénye
Felragyogjon Benned és felébredjél végre.
Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra,
És a legmerészebb álmaid válnak valóra."
/Müller Péter/
 
  "Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást." /Stephen Dolly/
 
 "Aki boldog könnyen boldogít másokat is, mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?" /Bólyai Farkas/

"Gyenge annak a szerelme aki csak szavakban tudja kifejezni, hogy mennyire szeret."
 /Dante /
 
"Csak egyszer élek ezen a világon. Most kell tehát megtennem minden jót, amit bárkinek megtehetek; most kell segítenem másokon, ahol segíthetek. Nem akadályozhat semmi, nem szabad elhanyagolnom, mert csak egyszer élek ezen a világon."
 /Dale Carnegie/
 
"Nem az a fontos, hogy meglássuk, ami a távol ködébe vész, hanem hogy megcselekedjük, ami most előttünk áll."
 /Dale Carnegie/
 
"A mai nap az a holnap, amin tegnap aggódtál."
 /Dale Carnegie/
 
"Békét nem hozhat neked semmi, csak önmagad."
 /Dale Carnegie/
 
"Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk es lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük..."
 /Dale Carnegie/
 

 "Csak aki magában bízik, bízhat másokban is. S a másokban való hit alapja a rendíthetetlen önbizalom. A két hit: egy. Ha bármelyik hitet elveszti az ember, olyan lesz, mint a félszárnyú madár. Nem tud repülni."/Müller Péter/

 "Vannak mesék, amik sosem érnek véget. Bennünk is, közöttünk is történnek tovább. Vannak mesék, igen, vannak. Vannak, amíg csak gondolkozunk, amíg hiszünk, amíg remélünk, amíg szeretünk." Örök mesék. Éltető mesék. Az ember meséi./Pintér László/

 "Van egy időtlennek tűnő állapot, amikor teljesen magunkra maradunk. S ráadásul éppen a szakadék fölött, a legnehezebb, legveszedelmesebb helyzetben. Ilyenkor csak két dolog segít. Az egyik a múltból ered, mindabból, ami megtörtént már, s amibe itt, az örvénylő semmiben is kapaszkodót lehet találni. A másik a jövőből üzen, onnan, ahol nincs még semmi, csak lehet... sőt, lesz."/Müller Péter/