"A magánosság az ördög országai közt a legkedvesebb."
Móra Ferenc

"Amikor vége az utolsó dalnak is, És a varázslat szétfoszlott már, Mi lesz veled? Egyedül hagy a zajos tömeg, Sebzett vagy, és te sem tudod, hol a helyed."
Balázs Fecó

"zenem a felkelő Napnak, Hogy nem mindenkire Ragyog, Mert az árnyék foltjai sötétek, Nagyok."
Demján Irén

"Tengernyi ember vehet körül, mégis magányos vagyok. Olyankor rád gondolok."
Los Angeles-i tündérmese

"Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek."
Ady Endre

"Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié."
Ady Endre

"Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz."
Susan Hale

"Ellenség, jóbarát, Végeztem veletek; Senkit nem gyűlölök, Senkit nem szeretek."
Petőfi Sándor

"Arcod keresem a naplementében, amit máshonnan látunk, Te meg Én. Neked az óceánról ragyog vissza, nekem a fák közt szűrődik át a fény."
Fodor István

"Ha félsz a magánytól, ne írd meg az igazat."
Jules Renard

"Ha emléked éled mit nem talál éned s kivár a múlt, de sivár és rút; mert apad a kút..."
Pálnagy László

"Ez itt a magányosság erdeje. Itt én vagyok csak, én és valaki, Valaki, akit nem ismerek, És akiről még tudnom sem szabad: Bár jobban szeretem, mint magamat."
Wass Albert

"Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem, Egy gyenge mondat vigasztal: egyedül jobb nekem."
Children of Distance

"Nem szerettem Soha Náladnál senkit busongóbban, Vágyóbban és ismerőbben, Tenger-rosszban és csermelynyi jóban, Ahogy vagy és aki vagy."
Ady Endre
 
"Elhatalmasodtak boldog emlékei, és megsemmisítették, amit józansága már-már felépített. Az ész hiába küzd az ilyen emlékekkel; szigorú próbálkozásai csak erősítik varázsukat."
Stendhal

"Egy sebet be lehet kötözni, egy törött csontot sínbe lehet rakni, de ha nem törődnek az emberrel, azt nem lehet utólag helyre hozni."
Laurell Kaye Hamilton

"Mint telefon az elhagyott lakásban, mely éjidőn reménytelen csörömpöl, úgy jajveszékel itt hiába lelkem, oly messze az élettől és örömtől."
Kosztolányi Dezső

"Egyedül vagyok, nem melegít senkinek a szerelme, fázom, akárha a föld alatt élnék, bármit írok is, mind száraz, fásult és komor."
Anton Pavlovics Csehov