Roskadozva visszük sorsunk keresztjét,
Amit vállainkra magunk tettünk
Amikor elhagytuk a Szentek Szentjét,
A sötétség felé vakon mentünk!

Nem hagyott elveszni mégsem Istenünk!
Utánunk jött e földi pokolba!
Szent Fiával tanítást küldött nekünk,
Hogy hazataláljunk Otthonunkba!

Vigyük hát testvér sorsunkat békével
A keskeny úton, Jézust követve!
Szellemünkben az igazság fényével
Menjünk tovább, mindig csak szeretve..!
Ámen...!