Néha a szép szavak tényleg csak szépek, 
mikor úgy érzem, hiába beszélek.
Tán csak az ég érti, a fenti hatalom:
üres művigasz lesz a jutalom.

Ponttá zsugorodnak a kérdőjelek,
ne kérjed tőlem, hogy komoly legyek.
Hol merészen, hol pedig gyáván hallgatok.
Némaságba bújnak a mondatok.

Simogass te is, mosollyal eltelve.
Ha csupán szép, annak mi értelme...
Miért álcáznám a köveket smaragdnak?
Attól még csak kavicsok maradnak.