(Wass Albertnek - sírvers helyett)

A hamvától még meg lehet tagadni
a Kastélyparkban csendes nyughelyet
de mégis él él mustármagként az, ki
egy életen át harcolt szenvedett ...

Marosvécs Várkert kitaszított urna
a kőasztal körül nőtt Helikon
s egy nemzedék a múltból nem tanulva
elfelejti, hogy nem vész el a nyom ...

Mert él a lélek és a holtnak árnyak
megtagadva is rávetül a mára
s zsoltárként zúgnak örökszép szavak
A gyáváknak harminc ezüstje nem nyer
mert győz a vers, ha Ember volt az Ember
A víz szalad, a kő marad ... marad.