Karjába zár egy 
látomás,
Minden nap egy újabb
állomás.
Egy angyal vigyázza minden
léptemet,
Őrzi, óvja szánalmas
létemet.

Velem van minden egyes
reggel,
Mikor a Nap pislákolva
felkel.
Ott van minden egyes
éjszaka,
Mikor megérint a sötétség halk
szava.

Elkísér minden kósza
utamon,
Mikor az élet értelmét
kutatom.
Mellettem áll a hétköznapok
harcában,
Nyugalmat találok túlvilági
arcában.

Édes hangja ott él a
fülemben,
Békéje szétárad nyugtalan
lelkemben.
Óvó karja a vállamon
megpihen,
Angyali szemén át enyém a
végtelen.