Azt mondtam nem hiszek a csodákban, de ez nem igaz.
A csodát várom én is mindennap.
Mert nem látja senki, ki a csodára vár,
hogy számtalanszor megtörtént már.
Csoda, hogy élünk,
hogy a szívről beszélünk.

Csoda a reggel,
hogy a nap felkel,
Csoda a szél,
mi nekünk mesél,
A tarka rét, s az erdő,
a kismadár csicsergő,
A zúgó patak, az aranyhalak,
a sötét felhő, ha tovább halad.

Csoda a tenger, csoda az ég,
Csoda a gyermek ki születik épp,
A harmatos virág, a kikelet,
a szeretet, s a szerelem.
Egy jó szó, egy kedves mosoly,
egy álom, mit álmodni jó.

A zene, mi felemel,
hogy érzel, hogy létezel,
Az éjszakák, s a csillagok,
csoda a fény, mi beragyog.
Mert a napjaink ezer apró csodák,
csak az nem látja, ki a csodára vár.