Jó emberek , segítsetek keresni !
A gyermekünk nincs velünk. Elveszett !
Tizenkét éves , kék szemű , sudár , szép.
Érdekli minden ... Nem volt köztetek ?

"Először jött velünk a szent Sionra.
A nagy utat vállalta boldogan.
Itta szemével a sok tarka látványt.
Jóságért megkedvelték sokan.

Elvégeztük , mit előírt a törvény.
Szívünkbe szent békesség költözött.
Hazaindultunk , azt gondolva balgán ,
Hogy jön velünk az úti nép között.

De nem találjuk sehol. - Drága Kincsem !
Hová tűntél ? Mi lett veled , fiam ?!
Menjünk sietve , vissza a városba :
Keressük őt. Talán nagy bajban van ... "

Elcsöndesült a város. Templomában
Az ősi csarnokokban félhomály.
Egyik teremben hangosan beszélnek.
Kérdez a gyermek , és válaszra vár.

Középen Jézus áll. Körötte tisztes
Papok , írástudók , főemberek.
Velük vitázik , Gazdag szelleméből
Bölcsesség árad , istenismeret.

Belép Mária. Félszegen megtorpan.
Kérdő szemekkel fiára tekint.
A gyermek arca tündöklőn sugárzik.
Beszélni kezd , s a hangja csöndre int :

Miért kerestek ? Vajon nem tudjátok ,
Hogy itt a helyem ? Így természetes.
Nekem Atyámnak házában kell lennem.
Boldog , ki itt az ő munkása lesz ...

Ámul a pap , és hallgatnak a vének.
Csodálkozón mereng a két szülő.
Jézus pedig csak fejet hajt szelíden ,
S halad tovább a megtorpant idő.
* **** ***** * ********* **********