A gyermekére váró asszonyszembebenéztetek-e már valamikor?Én sok-sok elmúlt, bús, hitetlen óránott lestem ki a titkot, hogy mi forra félelmesnek vélt Idő tüzén.És jó volt, jó volt abba belenézni:ott mindig hívő himnuszt énekelta szent Jövő, a tántoríthatatlan,s elűzte mind…

Kell lennie, kell lennie egy szónak,melyet hogyha elkiáltanék,megoldódnának minden görcsös titkok,és szent-békésre virulna az ég,egy szó, mitől az egyensúlyavesztettvilág helyére billen csendesen,egy szó, amely a harcokon túl vibrálés tilinkózik túl a csendeken.Kell lennie,…

Szép jó reggelt Neked, Kedvesem! A SORS, miért ilyen kegyetlen? Csak az álmodozás jutott NEKÜNK? A boldogság már nem lesz VELÜNK? Álmodozás után itt a keserű ébredés! Szívemben ott motoszkál a kétkedés! Boldogságban, EGYÜTT ÉLÜNK ez csak álom? Hogy valósággá váljon,…

Sír az ég!- szüntelen hull sós ízű könnye,- elöntve lassan mindent,- házat, várost s embert örökre.Sír a föld!- rázkódik a sok fájdalomtól,- rombolva szét minden életet,- Isten könnye hull a sok halottól.Sírj ember!- hisz minden baj tőled ered,- gyarlóságod és kapzsi…

Beköltöztél magányos szívembe,s szerelmet hoztál kopár falai közé,a boldogság virágait elültetve benne,terítettél sziromfátylat fájó álmaim fölé.Elrejtőztél mélyen, de én megtaláltalak,s lettél a napfény magányom erdejében,majd éjjel hold, mely hangtalanul simogat,rég…

Még itt vagyok - a lelkem üveggolyóba préselve várja a szabadulást, hogy milliónyi fénycseppé olvadva, együtt ússzon a világok óceánjában. Mégsem sietek, van idő. Bár testem páncélja régen megkopott, még itt reám a Föld végtelen útja vár, s az ócska mellvért alatt…

Mint csillagok a magas égen, sok milliónyi lámpás úgy világít, és a hideg fáradt őszi szélben, temető halotti csendjébe irányít. Ünneplőbe öltözött kopár sírhantok, s ruhájuk szép krizantém koszorú, az égbolton fénybe borult csillagok, de minden gyertya a síron szomorú.…

Sápadt hideg éjszakában, ködlepel borult a tájra, milliónyi szellemangyal indult haza sietve, Halottak napi éjszakára. A házakban friss kalács, és finom bor az asztalon, mi mégsem látunk mást, csak halott fényeket az ablakon. Körbe járnak házat, szobát, majd csókot intenek a…

Anyám vigyél magaddal... Ahol csendes sírok között, mélyen megérint a gyász. Ott majd megkérdezem tőled, csonka keresztek mögött, halottakra, mondd, ki vigyáz? Mért nem ragyog a fény, a kopár sírhantok fölött? Pedig Anyám nézd csak... A temető csillagkönnyes ünneplőbe…

Csak ülök egyedül magam elé meredve. Minek is élek, ha nem kellek már senkinek? Kérdések jönnek, de válasz nélkül maradnak. Várom, hogy jöjjön már, aki velem maradna. Csak ülök egyedül a csillagokat nézve. Választok egyet, talán szerencsét hoz végre. Eljött a hajnal, vele…

Azt mondtam nem hiszek a csodákban, de ez nem igaz. A csodát várom én is mindennap. Mert nem látja senki, ki a csodára vár, hogy számtalanszor megtörtént már. Csoda, hogy élünk, hogy a szívről beszélünk. Csoda a reggel, hogy a nap felkel, Csoda a szél, mi nekünk mesél, A tarka…

Lennék a hajnal, mi rád talál, hűs szellő lennék, mi a karjába zár. Harmatcsepp lennék az ajkadon, nedű lennék, ha szomjazol. Lennék a fény, mi szelíden simogat, s ha fázol, melegével betakar. Lennék a Nap, mi rád ragyog, a vidámság lennék, hogy mosolyogj. Lennék a fű, hogy…

Keresem utam néha meg-meg állok, elidőzök egy-egy állomáson, aztán a hiányt érzem egyre, tudom tovább kell menjek. Keresem a jót, a szépet, de az élet félreértett, csak a csúfat adja nekem, hogy búra hajtsam fejem. Földre estem megalázva, egyetlen szóra várva, de körülöttem…

Vezér? Van itt, aki annak nevezi magát, annyi, mint nyári melegben öreg istállókban a légy. Donganak, mint éber darazsak, hirdetnek új hitet, mint megszállt táltosok, mutatnak új utat, mint útszéli jel... ...van, aki mindent örömmel elszível, van itt megszállott, van itt kótyagos,…

Tanár Úr egyszer verset írtam, -Még volt rá mentség: 16 éves voltam.S mert elfogott valami kemény magyar bánat,Hogy "magyar vagyok" vadul danoltam.Ön a sárga földig lehordott érte,Mert azt írtam: magyar az ég, a fű, a mályva,Magyar a szemek nézése, az állatok hangjaS…

Ülök a magyar éjszakában, Fölöttem fénylő csillagok. A hold fényében túl a réten Ezernyi virágszín ragyog. Balzsamos szellő táncol a réten, Lelkem az égen andalog. Nincs boldogabb nép a világon, Mint mink vagyunk, a magyarok! Előttünk gazdag, szép jövő áll, A múltunk…

A fa névtelen gyökereinek ajánlomKint a szőlőnkben, emlékszem rája,Deszka kunyhónk előtt állottÖregapám diófája.Ha vihar támadt, - szőlőkötözéskor, -Dörgött az ég, csattant a villám,Füstölt az úton a felpaskolt por,Ahogy végigverte a dörgő esőostor,Bebújtunk a…

 Nyáridőnek verőfényes napján, Csendben ül a horgász, stégén a tó partján. Szemével a vizet erősen nézi, Hogy mikor van kapás ő nagyon jól érzi. Kezét, szemét ő ügyesen használja, Ezt igazolja botja, igazi hű társa. Ha kedvét serkentené valamilyen móddal, Helyett…

Nyári este a naplemente nagyon szép, Gondolj reám szép kedvesem ha lepihenni térsz. Távol vagyok tőled, Nagyon távol még, De a szívem érted él és ég. Hogy szeretlek azt nem lehet leírni, Szívem érzi, de az nem tud beszélni. A távolság nincsen olyan nagyon messze, Hogy szívünk…

I.… és mi mi mi ősmagyarokhiába fentük a késünkegy kicsit mindenhol lekéstünkörökös csillagvárókkazárok és quazárokvágtatva a hungaroringenmegkerültük az erdőt éskonyak után egy hajtásrakiittuk a vérszerződéstés szállásunkon bémenetmegláttam ökörképemetés…

Szeretnék írni mostangyorsan szülessék, nehogy még magamban eltapossam.Gyorsan szülessék – az se baj,Ha nem lesz kész egészen.Ne várj egészet! – sosem leszA te egészed készen.Valami egyszerű kicsiny dalt – Csak már világra jönne!A szemekbe mindenkinek helyettem ő…

Robbanások, rakéták, aknáksehogyse hagytak engem békén –lesunytam fűzfák árnyékábana Szent folyó forrásvidékén.…És ott volt Ő is!S hogy beszéd közbenaz idő ne teljék hiába, –egykövön ülve mostunk lábata Jordán mellékforrásában.S a Mester…

Végre, mondta a férfi. Kézen fogva jöttek, fel a lépcsőn. De kicsi, mondta a nő. Igen, mondta a férfi, nem csoda, hogy alig találtuk. Összehajtotta a térképet, és a nadrágzsebébe tette. Átvágtak a játszótéren a templom felé. Kutya, mondta a férfi. Kutya, mondta a…

Lágy szellő szárnyán lepke száll, Zizzen a bokor, rezzentem rá. Ijedten röppent fel fácánpár, Szökkentem egyet, ugyan már! Fejem fölött kúszik szürke felhőtömeg, Betakarja vidám napocska sugarát. Napocska erőlködik felhő tömegével, Átsütne közöttük, de megfojtják…

Leszállt az est. Sötét köpönyegbe Öltözött az égbolt. Leköszönt egy kis csillag. Előbújtak testvérei. Ragyogásuk betöltik az eget. Fényeik bevilágítják a földet. Csillogásukkal, szerelmeket Igéznek. Megérkezett göncölszekér. Kínálgatott helyet szegény, Gazdáját nem…