Hogy ott jártam az ismerős vidéken, Csüggedt, szomorú ember fogadott. És mondta halkan, sóhajos beszédben: - Édes vigasztalásom elhagyott, Kis Rózsi elment, kis Rózsi halott... Árnyék borult szavától a szívemre, S árnyék húzódik át völgyen, hegyen. Nemrég e tájék, - érett…
Éjfellegekből jött; - sasmódra szállva tört a szívemre első, lázas álma. Viharszegett szárnya felém borult És mit ezeregy éjszakán tanult Titkor igékbül, holdfényes jegyekbül, A boldogsággal ámított szivekbül, Lángoló szóval lihegte felém, Míg tehetetlen rabul estem én.…
Amerre járok, nő virág elég: - Csak szaggatom, - te jutsz eszembe még. A legszebb rózsát küldeném neked, Hiába, - messze vagy te, nem lehet, - Míg odaérne, elhervadna rég! Van egy galambom, - a szárnya fehér, - Azt küldeném el a válaszodér', Sebes a röpte, - csakhogy -…
Búcsúzni fáj nagyon, én mégis hagyom,mert minden sóhaj, lelkemből szabadultrabmadár, a kalitka ajtaja már régótanyitva áll, csak én nem tudtam, milyenmessze tudlak gondolatban, a szívem mégmindig nem enyém - azt, nálad hagytam.Nem kérdezek és nem várok válaszokat,nem…
Én nem tudok a csendrőlmelybe száz forró titokés jövendő viharok lelke ébredhol nászát üli száz rejtett ígéret.A csendről, melyre mennydörgés felelidegzett húr most, oh most pattan elvagy fölzengi a nagy harmóniátaz életet, az üdvöt, a halált.Mindegy, valami jönni, jönni…
Jó estét emlékek. Adj Isten, álmok!...Kékszemű ködben tünedeznek, szállnakFoszlányai a sugárteli délnek, --Lengő, testetlen árnyak már, -- nem élnek.Rég volt, -- hogy száraz szemmel, lázban égve,Némán dobáltam a kályha tüzébe-- Hogy zizegtek, hogy hullt a pernye rájok!…
Egy fáradt pille ringott haldokolvaTarlott gallyon, barnás levél alatt.Sápadt falombok halovány árnyékaRemegve űzött őszi sugarat.Nagyon szomorú mese volt az élet.A fán már útrakészült száz madár.És mind nekem csacsogta búcsúzóra,Hogy a nyaram sohsem jön vissza…
Fehér a föld, fehér az ég,S a hófúvásos táj felettKereng, leszáll, meg felrepülSetét, zajos madársereg.Szeret, gyülöl, eszik, iszik,Csácsog, pöröl, él mindegyik...Ki érti meg a csókaszótS a varju-szívek titkait?Csak egy fekete bús madárÜl egymagába a fatőn, --Gúnyaszt és…
Bizalmad, -- álló, déli verőfényFelitta szívem régi homályát,Most látszik benne minden, mi szép volt."Ritkák ma lenn a kristálypohárok!"Mosolyogva tán mondja az Isten.Mily egyszerűen hiszed te a szót el!-- Lásd, ez feloldja beszédem ága-bogát,S úgy mondok mindent…
Anyám, már itthon vagy? - Há, lábujjhegyen szöktél be megint!És ki köszönt a fiának? Anyu elfelejtett köszönni. Na, - szép!Hol pislogsz a sötétben? - A kályha mellett ülsz? Odatalálok!Megvagy!... Te buksi bagoly!... Mért olyan sütős-meleg a tenyered neked?Öledbemászhatok?...…
Megsebezték szárnyam. Lombtalan berekben,Bozótos, avaros, vad erdőbe' jártam.Leszállott a dér is. Mindig betegebben,Fázva bolyongtam a hideg éjszakában.Vándortársaimtól messze elmaradva;Megázott a fészkem, bomlott, kusza lett...Vágytak reám, mint a menekülő vadra,Hogy is…
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,Hogy elmúlnak mind a derűs napok,Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,És ősz fejemmel magam maradok.Zörgő avarban, ködös alkonyattal,A darvak búcsúzása idejénRáérek majd jövők titkát keresni,S borongva sírni emlékek ködén.De ki töpreng…
Jöjj, nézd kicsikém!Télies, szürke gallyak hegyénBársonyos, hűs pici rügybe zárvaSzunnyad a vén bokor ifjú ága,Száz színes, illatos, dús virága, -Itt benn vár, - pihen.- Úgye, csoda ez, kicsinyem?Halld, halld, a madár!Fészket rak, hogyha párra talál.- És őrzik, etetik,…
Későn indultam el várásgyűrte szívvel."Jaj, sietni kell most, utamat vállalni,Mozgókép-mozgalmat sorsomba vetítni,Gázlóim gázolni, sűrűim felverni,Szívemet göngyölni idegen szívekbe!" Tikkadt kiváncsiság két szemem árkolta,Minden tüskebokrot rengetegnek…