Végre, mondta a férfi. Kézen fogva jöttek, fel a lépcsőn. De kicsi,
mondta a nő. Igen, mondta a férfi, nem csoda, hogy alig találtuk. Összehajtotta
a térképet, és a nadrágzsebébe tette. Átvágtak a játszótéren a templom felé.
Kutya, mondta a férfi. Kutya, mondta a…
Lezárta már égkék szemét a szép katáng
A sírok között metsző őszi szél bolyong
Szürke felhők mögött a sápadt napkorong
Mint nyirkos hantomon a méla gyertyaláng
Akár a földre vágyó bús kísértetek
Egy régi réveteg mosollyal…
Lágyan hullnak a pelyhek
Jéggé dermed a pára
Meghitt halk mosolyával
Sóhajt leplet a tájra
Alszik mélyen az erdő
Hó csillámlik a fákon
Fáradt hajnali fénnyel
Csillag szunnyad az ágon
Szunnyad bennem az érzés…
Ón-eső
szitált a néma kőre
A
szürke tömb dermedten hallgatott
Elhagyott
sírok közt úgy álltam ott
Mint
halott emlékek méla őre
A
könny és füst fojtotta torkomat
Szélfútta
fűbe mégsem fekhetek
A
gyilkosnak meghalni nem lehet…