Ó, csitult árvaság ! Egyedül járokaz égi mezőkön, lehulltak már acsillagok is, csak testetlen szavaimragyognak és selymes hajzatuk szelídkezekkel lengeti a szél mely hozzautánam, fehéren göndör felhőknekalkonyi nyáját.Most földi mezők fölött vonulok,gazdagon mélán: csillanó…
Mindig gyilkolnak valahol,lehunyt pillájú völgyölén, fürkésző ormokon,akárhol, s vígaszulhiába mondod, messzi az !Sanghaj, vagy Guernicaszivemhez éppen oly közel,mint rettegő kezed,vagy arra fenn a Jupiter !Ne nézz az égre most,ne nézz a földre sem, aludj !a szikrázó…
Éltem, de élni mindig élhetetlen voltam éselőre tudtam, eltemetnek végül itt,s hogy évre év rakódik, rögre rög és kőre kő,hogy lenn a test megárad és a férges, hűssötétben fázik majd a csont is meztelen.Hogy fenn a művemen motoz a surrogó idő,s mélyebbre süppedek le…
Régi szelíd esték, ti is emlékké nemesedtek!Költõkkel s fiatal feleségekkel koszorúzotttündöklõ asztal, hova csúszol a múltak iszapján?hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátotittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból?Verssorok úsztak a lámpák fénye körül,…
Tajtékos égen ring a hold,csodálkozom, hogy élek.Szorgos halál kutatja ezt a korts akikre rálel, mind olyan fehérek.Körülnéz néha s felsikolt az év,körülnéz, aztán elalél.Micsoda ősz lapul mögöttem ujras micsoda fájdalomtól tompa tél!Vérzett az erdő és a forgóidőben…
Erőszakos, rút kisded voltam én,ikret szülő anyácska, - gyilkosod!öcsémet halva szülte-é,vagy élt öt percet, nem tudom,de ott a vér és jajgatás közöttúgy emeltek föl a fény felé,akár egy győztes, kis vadállatot,ki megmutatta már, hogy mennyit ér:mögötte két…
Éjfélre szült az anyám, hajnalrameghalt, elvitte a láz és én amezőkön szülő erős anyákragondolok cifra szavakkal.Apámat éjjel elvitte egyszera korházi ágyról, a szájtátóorvosok közül a gond; akkorotthagytam a vörösszeműembereket, egyedül éltemés élek a házakon…
Barátaim, ha rövid a papír,az ember akkor apró verset ír;higgyétek el, a rövid is elég,meghalok, s úgyis minden töredék." És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alattazoknak lelkeit, akik megölettek az istennek beszédéért és abizonyosságtételért, a…
1.Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;torlódik ember, állat, szekér és gondolat,az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlans némán, akár az…
Mint észrevétlenül álomba hull az ember,úgy hull az ifjukorból a férfikorba át;már múltja van s leül szemközt komoly szeszekkels apányi lett körötte már egyre több barát.Apa és kisfia most együtt látogatják,s a kisfiú lesz lassan, ki jobban érti őt,ki érti még lobos…
Mióta készülök, hogy elmondjam nekedszerelmem rejtett csillagrendszerét;egy képben csak talán, s csupán a lényeget.De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,és néha meg olyan, oly biztos és örök,mint kőben a megkövesült csigaház.A holdtól cirmos éj mozdul fejem…
Te tünde fény! futó reménység vagy te,forgó századoknak ritka éke:zengő szavakkal s egyre lelkesebbenszóltam hozzád könnyüléptü béke!Szólnék most ujra, merre vagy? hovátüntél e télből, mely rólad papols acélt fen szívek ellen,- ellened!A szőllőszemben alszik így a…
Gyökér vagy és törzs,teli lomb s gyümölcs,hűs fuvallat vagys meleg nap érlelő,kötöző gyökér,iramodó vér,vékonyszáru törzs,széllel barátkozó,karom lombja vagy,karomba szaladj,mellem virága,szívemen takaró,ébresztő napoms napos hajnalonlombom gyümölcse,mellettem…
Fejünket majd szépen lehajtjuk, most a bokrok közt hálunk, mint a madarak, neszelve hogy ropog a fiatal őzbak csontja amint álmában elnyúlva csak nő a pázsiton, mert barátunk látod, és talán még két hét; agancsa helyén már szép apró dudorok nőnek és elbőgi álmában magát,…