Amikor mi ketten búcsúzunk, a lelkünknek az mindig egy halál. Éreztétek-e valaha, hogy szívetekbõl messze száll a nyár, és álmaitok fényes nap-szeme felleg-homályos alkonyatra vár? És ugye éreztétek olykor, hogy a halálnál ez se' sokkal enyhébb, s ennél se' sokkal enyhébb a…
ifj. gróf Bethlen Balázsnénak Halljátok-e? a kékes hegygerincen felharsant már az õszi hallali. Ugye, nem tudtok most csapongó szívvel rügy-pattanó Napkeltét vallani? Pedig a sárga lomb: az is virág, és a halálban lappang már az élet, mely összeomló múlt-romokból éled.…
Mikor az első csókot adtad: már az ősz osont a fák alatt, Kapirgáló szelek kutattak avar-homályban árnyakat; A fákra ráhajolt az este, s az est meséje régi volt... csókunkat fák közül kileste, és kacagott a régi hold; Felettünk fényes csillag égett, s két csillag volt a…
Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen. Amerre járunk, ne rezzenjen egy kis levél se meg, ma lelkem olyan mint a tó: legkisebb rezzenéstől megremeg. Gyere a templomunkba: a bükkerdő ma vár, a Csend harmóniája ott megint a lelkünkbe talál. Gyere…
Nem úgy fakad a vers,ahogy Ti gondoljátok,nagy véres harcok árán,bús, könnyes csókok árán:nem úgy fakad a vers.A vers csak születik,mint ahogyan születik a szél.Vagy a virág.Vagy a falevél.Szellő a vers,s én azt hiszem,a Végtelen küldi vele nekünkVilág-virágok bűvös…
Uram, ki fönt az égbenlakozol a fényességben,gyújtsd föl szent tüzedetaz emberek szívében.Az emberek agyáraáraszd el bölcsességed.Értsék meg valahárami végből van az élet.Arasznyi kis idő csak,mely ajtódig vezet.De előre csak a jó visz,a gonosz vissza vet.Legyen megint az…
Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban. Itt-ott valami…
A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És Te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért…
Erdélyi fák között egy évben kétszer hull a falevél.Összel, mikor a hervadás leszáll,s az árva fák közt zúgni kezd a szél.És tavasszal, mikor a holt mezökreaz élet lüktetése visszatér.Nálunk akkor is hull a falevél.Nálunk akkor is búsak a lelkek,mikor a rónán pacsirta…
Uram, én hiszek Tebenned, egy örök Istenben, és hiszem azt, hogy igazságos vagy, bár emberi elmémmel megérteni nem tudom igazságodnak szörnyű módszerét. Hiszek jóságodban is, bár szemem csak gonoszat lát, amikor Erdély felé tekint. Mint Szent Fiadat hajdani időben, ma népemet…
Hányszor hittem: hazám a fény hazája, s a völgyek szürke rabja nem vagyok, völgy vándorát a hegyek csókja várja és utam egyre feljebb kanyarog. S ó, ti kegyetlen rózsaszín hegyek, gyönge-elém hányszor emeltetek hajnal-pompában búskomor falat! S az utam völgy, ezerszer…
Könnycsepp a szempilládon este:én vagyok.Én vagyok az a kíváncsi csillag,mely rád kacsingatés rád ragyog.A csók, a csókod, az is én vagyok.Végigálmodom az álmodat,ölelésedben én epedek el,csak én tudom minden kis titkodat.A kulcs vagyok,mely szíved rejtett zárjait kinyitja,s a…
"Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a…
Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen. A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy…
Uram, én nem tudom az igazságotmiképpen osztogatod ezután,hogy mindenkinek bár maréknyi jusson:Annyit tudok csak: esztendeje immár,hogy végigdúlt a vihar otthonunkon.Tudnod kell Uram, hisz mindent tudó vagy:nem akartunk mi semmi mást, csak élni.Szántani, vetni és remélniSzántani,…
Fűben, virágban, dalban, fában, születésben és elmúlásban, mosolyban, könnyben, porban, kincsben, ahol sötét van, ahol fény ég, nincs oly magasság, nincs oly mélység, amiben Ő benne nincsen. Arasznyi életünk alatt nincs egy csalóka pillanat, mikor ne lenne látható az Isten. De…
Én Istenem, az idő hogy szalad!Ma még vagyunk, holnap már nem leszünk,múlt és emlék: minden elmarad.Nyomunkat rendre belepirőt lombjával az őszi szél.S hogy kik voltunk:maholnap az sem tudja,aki rólunk beszél.Zölden remeg a nyírfa lombja,a bajor erdőn szellő támad.Lőpor-szagú…
Valahol van egy furcsa ország,Bérce templom, völgye szentéj,Bánatország az az ország,Neve: Erdély.Kékebbek ott az esték,Sárgábbak ott a rónák,S a falevelek mindig hullanakEste tájt.Csöndes faluk fehér harangszaváraImádkozó bükkerdők orgonája:Zsolozsmásan felzúg a patak.Ott…
Uram, ki fönt az égbenlakozol a fényességben,gyújtsd föl szent tüzedetaz emberek szívében. Az emberek agyáraáraszd el bölcsességed.Értsék meg valahárami végből van az élet. Arasznyi kis idő csak,mely ajtódig vezet.De előre csak a jó visz,a gonosz vissza vet. Legyen megint az…
Ki a magyar hát, cimbora? Te, vagy én? Vagy a harmadik? Nosza döntsük el szaporán, míg el nem süllyed a ladik! Ragadjunk hát lapátot, csákányt, evezõt! Ebura fakó! Így csináljuk már ezer éve, ez hát nekünk való! Aztán , ha majd holt tetemünket kiveti a víz a partra:…
Üzenem az otthoni hegyeknek:a csillagok járása változó.És törvényei vannak a szeleknek,esőnek, hónak, fellegeknekés nincsen ború, örökkévaló.A víz szalad, a kő marad,a kő marad.Üzenem a földnek: csak teremjen,ha sáska rágja is le a vetést.Ha vakond túrja is a…
Hontalan vagyok,mert vallom, hogy a gondolat szabad,mert hazám ott van a Kárpátok alattés népem a magyar.Hontalan vagyokmert hirdetem, hogy testvér minden embers hogy egymásra kell, leljen végre egyszermindenki, aki jót akar.Hontalan vagyokmert hiszek a jóban, igazban, szépben.Minden…
Lehajtott fejjel,nesztelen haladt. Hiába volt felhőbe-halt a lelke: azért az erdő mégis észrevette. Egy szél indult valahol:csoda-könnyű, s az izgatott fák halk morajra keltek. Harangvirágok összecsilingeltek, s egyszerre feldalolt minden madár: "a Nyár! a Nyár! a Nyár!" A…
Egy ország van a lelkünk mélyén,más országokkal nem határos.Úgy épült fel a szívünk vérénsok könny-falu, sok bánat-város.Egy ország van a lelkünk mélyén,úgy építgetjük napról-napra.Csalódás-házak gond-falakból,keserűség a tető rajta.Véren vett ország ez az…