A legszebb művészet tudod mi,Derült szívvel megöregedni.Pihenni ott, hol tenni vágyol,Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.Nem lenni bús, reményevesztett,Csendben viselni el a keresztet,Irigység nélkül nézni végigMások erős, tevékeny éltit.Kezed letenni ölbeS hagyni, hogy…

A hegyekről most kúszik le a reggel Megfürdet mindent mámoros színekkel. A ház körül öklömnyi dáliák, Rózsás vidámak, mélabús lilák. Az ampelopszisz fürtjei körül A méhe-nép az életnek örül. S üldögélvén a vadszöllős verandán Némán tűnődöm életem kalandján.…

Testvéreim, maradék magyarok, S ti más testvérek, messze milliók, Akik értetlen ámuló szemekkel Hajtjátok a rettentő kereket, A tébolyult Sors óriási gépét, Amely pokolnak csépli, ami mag, És csak a polyvát hagyja meg a földnek - Öngyilkos hősök, ártatlan bakók, És…

Te vagy a Fészek, Puha vagy, édes és meleg. S én oly keveset gondolok veled, És oly sokszor máshova nézek, És megvetem a régi fészket, A régi meleget És a régi egyformaságot. Szédülő fejem vándorolni késztet, Keresni más vidékeket, Szivárványszínűbb új világot És…

Néked ki száz év múlva sétálsz a sétaútonS botoddal, ha szokás lesz akkor is bottal menni,Unottan piszkálsz száradt levelek közt, e semmiFoszlány papírt, barátom, révedve Néked nyújtom.Meleg lehelletem fut a tiszta papirosraMely eléd zöröghet a levelek közt a porban,Addig tudom…

Nem érzi a halott veréb,ha a ló a begyére lép,csak a szívem érzi.Nem érzi a száraz levél,ha sárba teszi le a szél,csak a szívem érzi.Ha válnak néma fellegek,nem érzik azt meg az egek,csak a szívem érzi.Nem érzi nyíló rózsa azt,hogy elvesztette a tavaszt,csak a szívem…

Én leírom a papírraHogy milyen szomorút láttam,Mert nincs kinek elmesélniCsak a szép fehér papírnak.Láttam egy szép üveggömbötLéc hegyében virágágyonElhanyagolt kertecskében,Kibe mentemben benéztem.Csorba volt a kék üveggömbÉs homályos és poros volt.Én megálltam és…

És most itt vagyunk szemtől szemben, és csak álmodunk kéz a kézben. Álmodjuk együtt, hogy szép az élet, álmodik nekünk, az ég is minden szépet. Miénk a napfény, s a holdsugár, miénk az öröklét, s a boldogság. Szeress engem míg lehet, hisz minden véges, szeress ahogy én…

Bár volna örök álom életem! S ne kelnék fel, csak majd, ha reggelem Az öröklétnek hozza egy sugára. Sőt! Ha e hosszú álom kínra válna, Az is jobb volna, mint a lét rideg, Éber világa, annak, akinek Szíve ez édes földön csupa mély Érzés káosza volt s lesz, míg csak él. S…

Csendes eső csorog le az égből, végigfutnak a cseppek az ablakon. Utat keresve siklanak az áttetsző üvegen, mint a könnyek az arcomon. Bánattal csordultig telt lelkem, hiába próbál megnyugodni. Vaspántként szorulnak szívemre, hideg, dermesztő szavaid. Miért kellett a ragyogó…

 Édesanyád " gyermekem " nem akart téged.Azt mondta, fél szülni "ilyennek!"Hét éves lennél már, kicsi magzatom,Az idén mennél iskolába, ha jól összeszámolom!Mindig védekezett, nehogy megjelenj,Nehogy emlőin boldogan elpihenj!Ne haragudj rá, én sem…

Aranyom, én kies parti termőfádAkartam volna lenni.Zengő tavaszú, őszi mámorú,Sok virágos, bűbáj-gyümölcs-hozóS nem lehettem, látod, semmi:Vén tarkómon a kétség megfogottS az életem is sietős lett.Valamikor csupán TetőledAkartam volna mindentS most mindenkitől a semmitOlyan…

Téged keresve útján, harcán, Milyen bátor, erős szivem volt, Milyen muzsikás, milyen harsány. Milyen beteg most, milyen vásott: Dobbanását nem tartja más, csak Te nagy, szerelmes akarásod. Ha még egyszer vadul fölzengne, Himnusza a kíné s a kéjé, Himnusza a himnuszod lenne.…

I.Leplét bár váltva öltse, vesse:Az én világom nincs már messze.Az én világom el fog jönni:Hajnaltalan csodás világ lesz.Az éj sohasem fog elköszönni...Egére nem lesz csillag hintve,Én leszek minden gyöngye, kincse.Én leszek célja, üdve, átkaÉs mégis ez lesz legjobb,…

Ha szeretlek, akkor hazugság  amit igaznak hittem én. Hazugság a sírás, a bánat s az összetörtnek hitt remény. Hazugság akkor minden, minden egy átálmodott kárhozat, amely még szebbé fogja tenni az eljövendő álmokat. Ha szeretlek, akkor vergődve a halált nem hívom soha,…

Békesség most tinéktek emberek  örvendezzél derék világ hangozzatok jámbor legendák zsolozsmák, bibliák, imák. Kicsi gyertyák lobogjatok föl bóduljunk tömjénnek szagán! Szép dolog ez! Így kell csinálni minden karácsony-éjszakán. Hejh, szép az istenes legenda a…

Beszélni kell most énnekem. Szeretnek. Szeretnek engem, boldogság, hogy élek. Beszélni kell mindig, s nem embereknek, hogy vége már, eltűntek a veszélyek. Beszélni égnek, fáknak és ereknek, neked, ki nagy vagy, mint az űr, te lélek, s nincsen füled sem, látod, én eretnek, csupán…

Hozzám tartozol: tengerhez az ég, apjához szökni nem tudó gyerek, futóhoz cél, pihenő, menedék, orvoshoz nagybeteg.Ha kell, légy az, ki – mert így emberi – megőrzi mind a bajt, a keserüt, s minden viharban legyek én, aki felhők mögül kisüt… 

Mi is maradt belőle? A neve, hajának illata a hajkefén, egy micimackó, halottlevele, egy véres rongy és ez a költemény. A világ hatalom és értelem, nem értem, miért tették ezt velem. Nem pörölök. Élek és hallgatok. Most angyal, ha vannak angyalok. De itt lenn minden únt és…

Előtted megyek, te én előttem. A koranap aranylánca csilingel kezemen.Hová mégy – kérdezem, feleled – nem tudom. Siettetném lépteim de te jobban sietsz.Előtted én te én előttem. Egy kapu előtt mégis megállunk.Megcsókollak, te nekem adsz csókot, aztán elindulsz…

Rejtőzködnöm nem lehet. Rejtőzködnöm nem lehet. Elmentem a kősziklához, hogy elrejtsem képemet. Szólt a szikla: soha el nem rejtelek! Ó, szólt a szikla: soha el nem rejtelek! Rejtőzködnöm nem lehet. Szólt a szikla: megindulok, eltiporlak, tágulj tőlem, megindulok, eltiporlak,…

Róttam a kivilágítatlan sikátorokat, koptattam a macskakövek réges-rég fényesre csiszolt felületét, hallgattam a múlt emlékeinek szivárgó, homályos üzeneteit. Tudtam, hogy valahol ott kell lenned. Téged láttalak egy eltévedt fűszál könnyed ívében, a közlekedési lámpák…

Szív – emberszív. Csak olyan, mint a másé. De mégis másnál rokontalanabb. A végzet jegyese, s az elhagyottságé.Szív – magyar szív. Szív-alakú sziget. Körülnyaldossa bánat-óceán. Körültombolja sötét gyűlölet.Szív – figyeld a rendhagyó verését: néha…

A kis kutya mégis a legszebb állat. Magasba trónol fönn a vánkoson, csodálva nézem sokszor órahosszat és fürge szívverését számolom. Ha álmodik csontokról és ebédről, gondolkozom, milyen a kutya-álom? Milyen lehet az élete, az álma ezen a vad és végtelen világon? Szegényke…

Otthonom a templom. Ajtaján belépve mindig hazaérek, Ismerősen csendül fülembe az ének, Mintha minden hangja simogatás lenne! Égi Atyám keze simogat meg benne.Megterített asztal, - éhező mellőle sose kel fel éhen, megelégedhetik mennyei kenyéren: élet kenyerével, élet italával,…