Arra biztatnám az olvasókat, a magyarokat, hogy ne az anyagi lim-lomok után rohangáljanak, hanem magukat adják férjüknek, feleségüknek, családjuknak az ünnepre! Azt kívánom valamennyiünknek, hogy mi legyünk egymás számára Isten szép, élő ajándéka.
Böjte Csaba

"Annyi mindent kéne még elmondanom
Ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom
Hogy elmeséljem, hogy milyen jó hogy itt vagyunk
S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk!"
Ismerős Arcok

"Adjon az Isten ezüst esőt,aranyló búzamezőt ezen a földön minden magyarnak, igaz hitet, Szebb Jövőt!"
Hungarica

Itt élj, vagy bárhol,
lényeg, hogy otthonra lelj!
Így élj, vagy bárhogy,
a szíved magyar legyen!
Lord

Nem számít, honnan jöttél,
Csak az számít, hogy merre mész,
És a zászlód, mit magasra tart,
Egy ökölbe szorított kéz.
Kárpátia

Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sir is fölöttem.
Petőfi Sándor

Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!
Márai Sándor

Tiszteld a múltat, és éltesd tovább!
Kőrösi Csoma Sándor

Más nyelven beszélsz, más nyelven írsz,
De magyarul álmodsz, magyarul sírsz.
Hobo

Nem az a csoda, hogy Magyarország olyan, amilyen; az a csoda, hogy van. De azért ne sajnáljuk magunkat. Ehhez a történelmi sorshoz, amely alakított bennünket, mi is hozzáadtuk a magunkét: kígyóembert csak abból lehet csinálni, akinek elég puhák és hajlékonyak a csontjai. Minden más csont törik.
Márai Sándor

Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretném hinni - lesz!
Széchenyi István

Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.
Széchenyi István

Minden becsületes szívnek legszentebb a hon.
Széchenyi István

Magosan, a kék égen sasok keringtek mozdulatlan szárnnyal. S tova északnyugat felé, ahol a nádasok az éggel összeértek, kicsi fehér felhők hajóztak szelíden Erdélyország felé. Mintha csak a mocsár mélyéből fölszálló hazavágyó sóhajok lettek volna.
Wass Albert

"Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal."
Wass Albert

"E száz maszlagtól részegült világon
Bennem, hitvallón egy érzés sajog:
Magyar vagyok, a fajomat imádom
És nem leszek más, inkább meghalok!"
Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben

Hol a magas hegyek júniusban fehér kucsmát hordanak
És pisztrángrajok úsznak el a korhadozó híd alatt
Hol lenn a völgyben kétszáz kémény füstfelhőket ereget
Élt egy asszony magányosan, férjéről várt híreket

Két éve már, hogy tábori lap nem oldotta magányát
Reménykedve várta mégis minden nap a postáját
A kertkapuhoz kisétálva leste meg a hírhozót
És könnyes szemmel sétált vissza, ma sem kapott semmi jót

Egy nap aztán furcsa levél érkezett a címére
Csináltasson igazolványt megváltozott nevére
Megírták, hogy mikor menjen, melyik házba és hova
Így lett Kovács Máriából Maria Kovachova

Ki tudja már, mennyi hosszú év repült el azóta
Hogy utoljára levelet hozott ki neki a posta
Esténként férje fényképét fekteti párnájára
Beszél hozzá, simogatja és hűségesen várja

Egyszer aztán nyílt az ajtó és ott állt a vén baka
Mankójára támaszkodva a fogságból tért haza
Nem szóltak, csak nézték egymást, mint szerelmük hajnalán
Nézte egymást némán az az ifjú és a szép leány

Ez így egész, azért nem emeltem ki belőle.

Az Isten tudja, mit cselekszik,
Magas tervébe nem lát a vak ember,
S kérdőre vonnunk őtet nem szabad.
Rákülde a tengerre engem,
Lelkembe tette az iránytűt,
Amerre ez vezet, megyek.-

Petőfi

Tamás István:
Magyar vagyok
- versdal -

"Kialudt mécsesek, elégetett gyertyák,
fényükbe temették Magyarország sorsát!"

"Az idegen szívűek között, ezernyi,
hozzám hasonló remél
Nem igaz, hogy nem tehetünk semmit!
Nem igaz, hogy így kell ennek lenni!"
(Beatrice)

Tamás István:

"Kedvenc folyóm által, átölelem a földet,
megöntöm vizével az öregedő tölgyet.
Feltámasztom újra a Kárpát-medencét,
eltemetem mélyen a dekrétum emlékét.
Csángók és Székelyek éneklik majd velem.
Magyar vagyok, magyar a nemzetem!

Tamás István:

A boldogság

"A boldogság egy álom csupán, ami valakinek élete részévé válik,
de jelenlegi világunkban ezt bekebelezi,
az - egy bizonyos réteget boldoggá tevő globalizáció
és a mások fölött elhatalmasodó, uralkodni vágyás."
"Nekem áldott az a bölcső,
mely magyarrá ringatott."
Arany János

Ha szívedben félelem, vagy kétely az úr,
Tudd; az éjben ezer csillag gyúl!
Ezer ősöd példája vezesse lépteid,
S mint csillagot,követnek véreid!
Itt állsz a Haza életének keresztútjánál,
A jövő nemzedékek sorsa most terajtad áll!

Nézd meg egyszer egy székely ember arcát, mikor Vásárhelyt elhagyva hazafelé fordul! Nézd meg az arcát, mikor megpillantja a Hargitát! Aztán csendesedj el, és imádkozz, hogy legyen egy olyan hely a világon, melynek láttán te is úgy érzel, mint ő! Mert ha van, akkor van hazád is. 10.12, 16 27

Míg nem láttalak, nem fájt, hogy egyedül vagyok
Most meg az lenne jó, ha árnyék lehetnék
Úgy érzem, ha kell, hát meg is halok
De teérted élni, azt még jobban szeretnék. 10.13

Lehetsz gazdag, lehetsz szegény
Lényegtelen, hidd el nekem
A hazád nélkül senki sem vagy
Nincs már helyed, nincs életed,
Jöttment lett a bélyeged. 10.14
Ismerős Arcok

Magad választod a nehezebb sorsot
És megbecsülöd az őszinte szót
Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni
És felismered a rosszat s a jót. 10.15
Ismerős Arcok

"Mert nekünk ott van az otthonunk, ahol gyermekként játszottunk.
Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt, ahol ébren is álmodtunk.
Ahol harangok hangja szállt, ahol nagyapánk háza állt.
Ahol szó volt a szó, hol a rossz is túl jó, ez az egy út mi járható." 10.16
Ismerős Arcok

Miféle világ ez körülöttem?
S hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az EGYETLEN! 10.17
Ismerős Arcok

Ahogy az erdeinket pusztítják
Úgy pusztul vele a népünk
S mikor az utolsó fát kidöntik
Akkor lesz nekünk is végünk.
(...)
Megmondom én, hogyan lehet
Hogy magyarként éljük a jövőt:
Ameddig azok döntik
Mi ültetjük addig a fenyőt. 18, 19
Ismerős Arcok

Az Anyám dolga, hogy ne sírjon,
ha nagyon félt, akkor behívjon.
Az Apám dolga, ha ajtót nyit,
ne úgy köszöntsön, mint akárkit.19
Ismerős Arcok

A zenész dolga, hogy zenéljen,
a szívem mélyéig elérjen.
Az író dolga, hogy meséljen,
de igazat írni ne féljen. 19
Ismerős Arcok

Kinek mi dolga? - Szerintem
a gyermeké az, hogy szülessen,
a Napé, hogy megsimogassa,
s a Holdé, hogy álomba ringassa.21
Ismerős Arcok

Mint a villám tépte, magányos fenyő,
Mint a vizét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő,
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér,
Otthont, házat, hazát, nyugalmat már többé nem remél.22,-21
Ismerős Arcok

Mint a leszakított, haldokló virág,
Mint az ötmillió magyar, akit nem hall a nagyvilág,
Mint porba hullott mag, mi többé nem ered,
Ha nem vigyázol ránk, olyanok leszünk mi is nélküled.-----22
Ismerős Arcok

Hideg télben, az esti szélben
A szó megszakad, benned ragad
A fenyő színe, a kenyér íze,
Az ősök dala, a szíved szava,
A szülőföld hív haza.
Ismerős Arcok

Az emberi léleknek valami olyan titka ez, mint zenének a hangok harmóniája. Nem azonosak, de kiegészítik egymást. Az igaz barátság olyan az emberi világ diszharmóniájában, mint egy finom, halk akkord. 25

Ha újra elővesz a honvágy, gondolj arra: minden kép, amit mutat, a múlté. Mintha régi-régi fényképes albumban lapoznál. Ma már semmi sem azonos azzal, ami benned fáj. Nemcsak az idő változott: megváltoztak a hegyek és a völgyek. Az erdők és a mezők. Ma már nem olyanok, mint akkor voltak, ma már semmi sem olyan. Minden megváltozott, minden idegen. A meghitt régi utak, amelyekre visszavágyódik benned a fájdalom, már nincsenek. 27

Gondolj mindig arra: mit tenne egy majom, ha ruhába öltöztetnéd, bevezetnéd a civilizáció kényelmeibe, megismertetnéd vele a társadalmi élet játékszabályait, tisztségekkel, hivatalokkal, jogokkal és kötelességekkel látnád el, és végül kezébe tennéd a sorsodat? Ne várj többet az emberektől sem! 28

Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.
Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak.

Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek
hogy emberek lehessetek!

Cseréljük föl kizsákmányolóink erkölcsét a régi, jól bevált magyar erkölcsre, nyújtson valóban testvérkezet minden magyar minden magyarnak és az Úr-Isten erőt ad újra, hogy megszabadulhassunk a gonosztól és építhessünk együtt egy szabad és igaz új Magyarországot!

Az élet olyan, mint a víz: csak folyik, egyre folyik, soha nem áll meg egy pillanatra sem, hanem magával ragad mindent, ami beleesik, magával ragadja valahová, amit az ember úgy hív, hogy "örökkévalóság". A percek, órák, napok, évek, álmok, megvalósítások, kudarcok és emlékek... minden, amiből az ember élete és szíve és lelke felépül... csak viszi, és soha nem hoz vissza semmit.

A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.

Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítana:
zokog, zokog a csontvázembered.)

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok a szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele, de hiába próbálom, nem tudok segíteni rajtok, ameddig ők nem kívánnak segíteni magukon. S az ember nem tehet egyebet, mint elfordítja a fejét másfelé s gyönyörködik abban, amit Isten teremtett, mert csak az hibátlanul szép.

Ne félj, magyar, az ki vagyon veled,
ezer veszély közt is bizton hazavezet,
s ha jó az óra, meghallod szavát.
Hazamegyünk! Hazamegyünk!
Ne félj, magyar, az ki vagyon velünk,
a bujdosásból majd hazamegyünk.
A bujdosásunk véget ér hamar,
s szabad lesz végre,
szabad a magyar.

Isten, add, hogy bujdosásom
így végződjék egy szép napon:
roskadjak én is le az útra,
tettől, tudástól gazdagon,
maradjak ott nagy reményjelnek,
hogy bárki, aki haza vágyik
s átlép felettem gondtalan,
úgy mondja halkan, boldogan:
már csak tíz perc az út hazáig.

Valakinek sebet kap a lelke. Aki adta, nem is tud róla talán. Aki kapta, alig rezzent meg belé. De a seb marad, és nem heged be.
Régi nyomokat keresek, melyeket elfújt a szél. Régi szavakat, melyeket elmosott a víz.

„Áll a Krisztus szent keresztje, elmúlás és rom felett, Krisztusban beteljesedve látom üdvösségemet.
Bánt a sok gond, űz a bánat, tört remény vagy félelem: Ő nem hágy el, biztatást ad, békesség van én velem.
Boldogságnak napja süt rám, Jóság, fény jár utamon: A keresztfa ragyogásán fényesebb lesz szép napom.
Áldássá lesz ott az átok, megbékéltet a kereszt, el nem múló boldogságod, békességed ott keresd!
Áll a Krisztus szent keresztje, elmúlás és rom felett, Krisztusban beteljesedve látom üdvösségemet.”
(230. dícséret, Ref. énekeskönyv)

"Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség"
(gr. czegei és szentegyedi Wass Albert)

Arra biztatnám az olvasókat, a magyarokat, hogy ne az anyagi lim-lomok után rohangáljanak, hanem magukat adják férjüknek, feleségüknek, családjuknak az ünnepre! Azt kívánom valamennyiünknek, hogy mi legyünk egymás számára Isten szép, élő ajándéka.
Böjte Csaba

"A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek. De ezt olyan nehezen értik meg az emberek."
Wass Albert

"Minden nemzetnek olyan kormánya van,aminőt érdemel.Ha valami oknál fogva ostoba,vagy komisz emberek ülnek a bölcs és becsületes nép nyakára,akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarább a pokol fenekére küldi.De ha egy kormány huzamosan megmarad a helyén,akkor bizonyos,hogy a nemzetben van a hiba"
Széchenyi István

”Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed,”
Petőfi Sándor

"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni.
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük.
Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az
emberiségre.
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak
és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

Padre Pio (1887-1968)

"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.
Mert amikor bennünket elküldtek, az útra bocsátó hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni, amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg. Hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik, legyen szent fény, átokká válik, legyen gyönyör, halállá válik.
Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tied."

Hamvas Béla

Tiszteld a múltat, és éltesd tovább!
Kőrösi Csoma Sándor

Verje meg az Úristen ezt a földet,
Ha tőlünk elveszik!
Reményik Sándor

"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!"

"Egymást segítve jussunk előre!"
Benke László

1, „Ha az ember az igazságnak csak egy kis részletét is megismeri, és ha ennek az igazságnak a fel nem ismerése az övéinek ártalmára lehet, akkor nincs joga azt ki nem kiáltani – történjék bármi azzal, aki kimondja.” (Henri Pozzi)

2, „A békeszerződések nem koporsók, amelyekből a legyőzötteknek sohasem szabad kilépniük.” (Benito Mussolini)

3, „Mindenki hazája szent. Belőlük egynek elpusztítása is felér az emberi faj megcsonkításával. Egy nép legyilkolására irányuló szándék Isten elleni hadüzenet, támadás az élet rendje és a történelmi gondviselés ellen. Lelkiismeretünk szerint bűntény. Bűneink azonban – hála legyen Istennek – mégsem hiábavalóak: elkövetőjükre terhet, romlást, büntetést hoznak.” (R. P. Gratry atya – Notre Dame, Párizs)

4, „Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt – késsel a torkán – egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…” (Théophile Delcassé – francia külügyminiszter)

5, „Trianon tehát történelmi tévedés, földrajzi szörnyszülött, gazdasági lehetetlenség, igazságtalan békeszerződés önmagában és tragikus következményeiben.” (Yves de Daruvár)

„Nem haragból, de becsületből!”

„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.”
Kölcsey Ferenc

"Haza és szabadság, ez a két szó, melyet
Először tanuljon dajkától a gyermek,
És ha a csatában a halál eléri,
Utószor e két szót mondja ki a férfi!"
Petőfi Sándor

"A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz."
Kossuth Lajos

"Hazára minden embernek szüksége van. Persze nem olyanra, amilyennek a primitív, melldöngető hazafi képzeli, olyanra sem, mint a vallásé, vagyis holmi túlvilági haza bágyatag ízelítőjére. Nem, az embernek olyan haza kell, ahol talaj, munka, barátság, pihenés és szellemi befogadóképesség egyetlen természetes, kiegyensúlyozott és rendezett egészet, sajátos és egyéni világmindenséget alkot."
Elias Canetti


Wass Albert
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor,
Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
"Ébredjetek fel Magyarok! S legyetek újra nemzet, váljatok újra
nemzetté! Ahol nem az a fontos, hogy ki mennyi pénzt hoz az országba,
hanem, hogy ki mennyi jót, szépet és hasznosat tud cselekedni a magyar
közösségért.”

Petőfi Sándor,
Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?)
magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. "Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!..."

Prohászka Ottokár
(Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író,
székesfehérvári püspök, az MTA tagja.
"Emberek, féljétek az Istent s szeressétek Krisztust. Ezt kiáltja õ felétek,
kiáltja a végkimerülésig. Ó ha, valamikor, hát ma halljátok meg szavát; esd,
hogy kíméljétek s becsüljétek meg lelketeket."

Kodály Zoltán
(Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) zeneszerző,
zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja."
Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg
magunknak."

Nyírő József
Székelyzsombor, 1889. július 18. – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar
író, katolikus pap, újságíró. "Nem igaz, hogy a háborúnak lelke van... Nem igaz, hogy jobbak leszünk általa...
Nem igaz, hogy a ma született, ártatlan csecsemőnek is szenvednie kell... Én nem
tudom visszaadni a halott apákat, sem a halott férjeket, drága gyermekeket. Nem
tudom, nem tudom! (...) De tudom, hogy nem azok fognak győzni, akik egymást
öldösik. De tudom, hogy kifosztott, meleg fészek romjaiból új otthon épül. De
tudom, hogy a csók erősebb, mint a fegyverek, s egy ölelő karban több élet van,
mint amit eddig az összes találmányok és bölcsességek nyújtottak."

Szabó Dezső
Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 5.) magyar író, kritikus,
publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagyhatású képviselője.
"Az én felelősségem nem végződik a sírnál..."

Márai Sándor
(Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 22.) magyar
író, költő, újságíró.
"Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!"

Fekete István
(Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági
könyv és állattörténet írója.
"Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.
Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó
lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár
halk szót, jó könyvet és kevés embert. De az aztán Ember legyen!"

Reményik Sándor
Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két
világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
"Leszek őrlő szú az idegen fában,
leszek az alj a felhajtott kupában,
az idegen vérben leszek a méreg,
miazma, láz, lappangó rút féreg,
de itthon maradok!"

Dsida Jenő
(Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar
költő.
„Székelyek ott, a bércek szikla-melIén, üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján, magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt, s a bácskai szőlőhegyek közt ,üljetek mellém.
Magyarok Afrikában, Párizsban, vagy Amerikában, Európában vagy Ausztráliában,
üljetek mellém (...)
Zúgjon hát a magyar zsoltár:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint népem, te szent, te
kárhozott, de drága!(...)Európa fogja be a fülét és nyögjön a borzalomtól és
őrüljön bele”

Gyóni Géza
Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, Oroszország, 1917. június 25.)
evangélikus teológus hallgató, magyar költő.
"Az élet titka: őszinteség!"

Tóth Tihamér
Szolnok, 1889. január 14.– Budapest, 1939. május 5.) katolikus egyházi író.

Sajó Sándor
Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 2.) költő,
tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja
"Taníts meg, én Uram, milyennek kell lennem,
Hogy igazabb, hívebb, jobb magyar legyek."

Makkai Sándor
Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi
magyar író, református püspök.
"Az emberi élet legmagasztosabb, legszebb pillanatai azok, mikor az adventi
sötétségben, adventi fájdalmakban vergõdõ lélek felett hirtelen felgyúló
meglátások, fenséges eszmények ragyogása árad el. Nem csoda, ha ilyenkor mindig
a legszentebb jelenlétét érezzük. És néha nagy, közös megpróbáltatások idején,
egy egész nemzetre reáfekvõ reménytelenségek éjjelébe gyúl fel a fény."

Böjte Csaba
Kolozsvár, 1959. január 24.) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc
Alapítvány alapítója.
" Hiszek a szeretet végső győzelmében"

,,Taníts meg, én Uram, milyennek kell lennem, hogy igazabb, hívebb, jobb magyar legyek.,,

Sajó Sándor

„A nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.”
Wass Albert

"Magyar az, aki sorsközösséget vállal a magyarsággal"
Tudós Takács János

"Tied vagyok, tied, hazám! E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek?"
Petőfi Sándor

"Egymást segítve jussunk előre!"
Benke László

"Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven..."
Reményik Sándor

"Az a magyar, akinek fáj Trianon."

Wass Albert

Az erkölcs mindössze egy vékony máz az emberi állaton, amit magányos elmélkedések órái raktak reá, s ami könnyen ledörzsölődik róla, amikor falkába verődik, s kitör alóla a vadállat rejtett ösztöne.

"A szeretet és a békesség, fiam, a legkisebb kunyhóban is elfér. Nem mindég a nagy házakban élnek boldog emberek."

´Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De
nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a
pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha
egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled... azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata...

"Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk!"

Megtörni nem fogok, itt éltem, itt halok,
Áldom az Istent, hogy magyar vagyok.

"Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal." (Wass Albert)

Az a rabszolga igazán, aki szabadnak hiszi magát,holott nem az.
— Goeth

Ha e világon bűn magyarnak lenni, én mindörökre bűnös maradok!‌

Édes és dicső meghalni a hazáért.
Horatius

Új hazát nem lehet "keresni". Csak pénzt lehet keresni, s a pénz birtokában tartózkodási helyeket.
Márai Sándor

„Nem akarunk rombolni, mi építeni akarunk. A mi fegyverünk nem a gyűlölet, hanem a szeretet. Mi részt akarunk venni abban a munkában, amely az egész magyar társadalomból egy egységesen szervezett, jól fegyelmezett, istenfélő, munkás, hazafias társadalmat akar alkotni. (...) Mert naggyá, gazdaggá csak a nemzeti érzés tehet."

Herczeg Ferenc

Azt hiszem, akkor lesz egy hegycsúcson igazán szép a kilátás,
hogyha gyalog megyünk oda fel, megizzadunk, verejtékezünk
és elfáradunk.
(Böjte Csaba)

Széthúz a magyar, fájdul a szív
Hallom sírását, a turul hív,
S ha elé kerülök, csak annyit mondhatok,
...
Tán nincs veszve minden, vannak harcosok.
Széthúz a magyar, fájdul a szív
Hallom sírását, a turul hív,
S ha elé kerülök, csak annyit mondhatok,
Tán nincs veszve minden, vannak harcosok.