1.

Nincs már hova lennem, kegyelmes istenem,
Mert körülvett engem szörnyű veszedelem,
Segedelmem, légy mellettem, ne hagyj megszégyenednem!

2.

Vagy ha azt akarod, hogy tűrjem ostorod,
Csak rút szégyentül ódd fejemet, ha bántod,
Halálomat inkább elhozd, hogynem rutítsd orcámot.

3.

Áldj meg vitézséggel s az jó hírrel, névvel,
Hogy szép tisztességgel mindent végezzek el,
Öltöztess fel fegyvereddel, jó ésszel, bátor szívvel.

4.

Ne gyalázzon engem kevély ellenségem,
Te légy, uram velem, jóltevő istenem,
Nagy szégyenem ne viseljem tovább s ne hagyj elesnem.

5.

Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen,
Hogy mindenek ellen megtartottál épen,
Áldott isten, hála legyen neked örökké, ámen.