Ne ijeszd el magad az élettől azzal,hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz!Ne veszítsd előre még nem létező,se ne éleszd újra letűnt bajaidat!
Amikor gondok kínozzák sorsod,tedd fel a kérdést:mi az,ami most elviselhetetlen?A választ magad előtt is szégyellni fogod,-sem a jövő,sem a múlt nem nehezedik rád,mindig csak a jelen!Az előbbi talán be sem következik,az utóbbi pedig már régen elmúlt.A jelen súlya a kisebbik,ha körülhatárolod.Milyen ember az,aki még a jelent sem képes önmagában elviselni?-Ha félreteszed,ami bánt,máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad.
Vajon ér annyit bármilyen dolog,hogy lelked rosszul érezze magát miatta?Találsz-e valamit ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod;sóvárgó,magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett?
Ha egy külső jelenség bánt,tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít,hanem a róla alkotott elképzelésed!Márpedig csak tőled függ,hogy ezt megszüntesd!Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik-tulajdonoddá,elválaszthatatlan részeddé lett-ugyan ki akadályozhatná meg,hogy hibás felfogásodat magad orvosold?
Amikor nem teheted meg amit helyesnek tartasz,nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni,mint felette bánkódni?
Ha megtetted,amit tenned kell,az eredménytelenség oka nem benned rejlik!A dolgokat elfogadni tudni annyi,mint helyesen értelmezni.
Ha ezt megértetted,semmi felett nem kell bánkódnod:
 Az út a te utad,a természet mérte rád,neked csak járnod kell rajta!