A panaszodat, bánatodat a homokba írjad!
Ha fáj valami, úgy akárkinek el ne sírjad!
Homokba írjad! A porba írjad!
A szíved búja bármilyen nagy,
Az embereknek azt el ne mondjad,
A terhet csak csendben hordjad.

A mások bűnét, gyarlóságát homokba írjad,
A meg nem értést, támadásokat fel ne rójad!
A Mester is így cselekedte ezt,
Bár várta Őt a golgotai kereszt.
Az asszony bűnét a porba írta,
Ő elfeledte, a szél elfújta.

Legyen az bármilyen szent igazság,
Mind eltapossák.
Ha vérzik szíved mosolyogják.
Ezért ha égig ér a bánatod,
Ha könnyeidet el nem sírhatod,
Hordanod kell, el kell hogy bírjad!

Ha nem látják, hát a homokba írjad!
Emlékeid, mik idekötnek, homokba írjad!
Mit kölcsönadtál, pénzt, bizalmat, a porba írjad...
De bizton számíthatsz az Úrra,
Ezt márványba vésd.
Ezt ne írd a porba..!
Ámen...!