Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye
felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az
egyetlen igazs ág, melyet minden következménnyel megismertem. Senki
nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja
büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát ember módra és az
emberek között kell élned.

Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és
szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled –
feltûnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek. Néha csak
azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerû igazságokat. Néha csak azzal,
hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem
mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!" Egy életen át,
következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága,
nagyobb hõsiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve
tiltakozni ellene.

A halálos ágyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap, minden
öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerû és
kicsinyes az igazság. De te ne válogass. Ennyi az élet értéke.