Diófámnak elkopott ruhája,ősz hajamat őszi szél cibálja.Megtaláltam, mit nem is kerestem,lomha árnyak járnak őszi esten.Itt ülök a kopasz ágak alattelmerengve, az élet elszaladt.Szertefoszlott régi nyár emléke,szívemet belengi esti béke.Tudtam, egyszer vége lesz e nyárnak,s új…

Ölemben ülsz, lágy zene szól halkan,Csak nagy csönd s szívünk egyszerre dobban.Összebújva veled a fekete szobában,Megküzdök teérted odaát a halálban.Megcsókollak utoljára forrón és csöndesen,Lebeg már a lelkem, eltávozik az éteren.Egy sötét alagútba megyek, s felgyorsulok…

 Csöndesen ülve, ketten egy szobában,Merengve nézek rád üres falak között.Mi vagyunk itt, elfelejtett világban,És nézzük egymást a hideg fények között.Asztalunkon ezüst serleg, benne méreg,Fogod szárát a halálnak szüntelen.Felém jössz és közben bennünk egyre…

Nem hallhatjátok a fájdalmamat,Mert csak fekete árnyként járok itt.Megemlítem nektek a borzalmakat,De úgysem tudhatjátok meg, hogy mit.Nem hallhatjátok a fájdalmamat,Mert a lelkem már máshova vár,S csak testemmel élem vágyaimat,Az én tekintetem máshol jár.Nem hallhatjátok a…

 Őrjítő könnyek közt elönt már a remegés,Hideg, fekete üres szobában gyötör a szenvedés.Az üvöltő fájdalomtól megjelenik, hogy képzelek,És kábultságot okoz az ital és a gyógyszerek.A holdfény majd a földre hull, mint a fegyverek,És vértől csordult kezedben, penge…

Porból lettem, s egykor porrá leszek,Elhamvasztva hull alá majd a testem.Új életet többé már úgy sem veszek,Az Úr bocsássa meg ezernyi vétkem.Mert bűntől árad a keserű fájdalom,Az Isteni Ige engem szíven talál.Eltűnt most már a mennyei szánalom,S a bűn zsoldja lesz a szörnyű…

Várni, ha éjfélt üt az óra,Egy közeledő koporsóra. Nem kérdezni, hogy kit temetnek,Csengettyűzni a gyász-menetnek. Ezüst sátrak, fekete leplekAlatt lóbálni egy keresztet. Állni gyászban, súlyos ezüstben,Fuldokolni a fáklyafüstben. Zörgő árnyakkal harcra kelni,Fojtott…

Egy ablaka lesz a szobámnakÉs arcomon ezer redőS száz lépésre a temető. Kis temető a falu alján,Olyan szelíd s mégis merész:Holdas éjen szemembe néz. Hajnalig bámulunk egymásraS olykor a lelkem is remeg:Jaj, a temető közeleg. Engem is visznek titkos szárnyakS már azt sem tudom,…

Szabad-e valamit az értékénél drágábban eladni ...? Feleletül azt kell mondani: csalással és a jogosnál drágábban eladni valamit mindenképpen bűn. Hisz az árusító ezzel kárára becsapja felebarátját... Ha csalásról nincs szó, az adásvevést két szempontból lehet tekinteni:…

"Maradj velünk, Urunk, mert már esteledik ... (Add) Alakítsam át, használjam fel az évek múlásával növekvő árnyakat: a gyöngülést, az elszigeteltséget, amikor nem tárulnak elém új távlatok ... Krisztusban találjak lehetőséget, hogy fiatal maradjak, vidám, lelkesedő…

Add könyörületes Istenem, hogy a Neked tetsző dolgok után vágyódjam lángolón, azokat kutassam, igazán megértsem és tökéletesen teljesítsem neved dicséretére és dicsőségére. Rendezd el Istenem életemet és tedd, hogy tudjam, mit kívánsz tőlem és megtegyem, amit kívánsz és…

 A temető zugában Vetettek neki ágyat, A többiektől távol... Talán hogy nyomorából Ne vessen rájuk árnyat! Ah, nem siratta senki, És gondját sem viselték! Mikor ledőlt a porba: Elhűlve, haldokolva Az ország útján lelték. Nem mondta meg nevét sem, Csak ment a semmiségbe.…

 Öreg bölcs, mondd csak: Míg mi a halottat, A szenvedőket telehintjük könnyel: Az Isten, aki mindnyájunknak atyja, Mért nézi mindezt jéghideg közönnyel? - Nem tudom! Talán azért, mert tudja jól az Isten, Hogy nincs halál, s örökké tart az élet? Hogy más alakban támadunk…

Különös zarándok állott meg előttem, Az esti homályban, az alkonyi ködben. Hosszú haja kuszán omlott a szemébe, Kínos barázdákkal volt fölszántva képe És egész alakján valami nagy bánat Árnyéka borongott, mely szivemre támadt S a részvét forrását megnyitotta bennem. Oda…

És lassan, lassan mind megyünk, Ha ütni kezd az óra. Mind elmegyünk a föld alá, Közös találkozóra. Világok sorsát, hódító, Ajkad hiába dörgi: Egy mozdulattal a halál Szemét gyanánt söpör ki! Hiába néztél gőgösen A mindenség szemébe: Dacos szemed` szétrágja majd A…

 Nincs mit mondanom -nincs mit mondanod.Szemed jégvirág borítja -már mögé nem láthatok.Nincs mit mondanod -nincs mit mondanom.Párosan viselt magányunksúlya nem megosztva nyom:egészben a válladon,egészben a vállamon.Ne értsd félre, ha kereslek:rádtalálnom nem öröm,tűnt…

Van szerelem bevallhatatlan,vállalt nyugalmad őrzöd abban,te döntöttél ekként magadban:titok legyen. Bevallhatatlan.Azt dédelgeted ami gátol,ami megóv a kimondástól,úgy őrzöd, mint koldus a rongyát,hogy tested pucérnak ne mondják.Észrevétlenebb a fedettség,a megtagadott…

Éjfélkor a sötét belémlát,ilyenkor vallanak a némák,és a süketek dobhártyájabeleremeg az éjszakába.Nem könnyű a magunkba-nézés,ítélőszékhez önidézés,jaj, gyáva vagy, megfutsz magadtól,ha ilyen éjszakán elalszol!Az ébrenlét a bátorság itt:lehurrogni lelked, ha…

Ha könnyes szemekkel térsz éjjel nyugovóra,Mert közelsége nélkül telt el egy újabb óra,Ha a bánat már nagyobbra nőtt, mint a szerelem,Ott leszek és meggyógyítom darabokra tört szívedet.Ha az életedet veszed újra fontolóraÉs a szívedet próbálod meggyőzni, hogy végleg…