Ketyeg még a régi óra,
De soká már ő sem húzza.
Csak ketyeg, ketyeg, újra ketyeg,
Az idő meg csak lassan pereg.

Lassan jár, csak jár az óra,
De nincs már, aki őt felhúzza.
Érzi lassan itt a vége,
Egyre lassul gyenge lépte.

Nem ketyeg már, ez a vége,
A mutató is megáll végre.
Padlásra megy régi óra,
Por ülepszik mutatókra.

Bogár rágta, szú megette,
Őket meg a kakukk lelte.
Így kakukkol régi óra,
Nincs szüksége mutatókra.