Látom: ma erre jártál, 
nyomot hagytál a harmatos gyepen. 
A madarak is tán azért dalolnak, 
s az Isten is azért mondá talán: 
ma szép idő legyen!


Azért kelt fel a nap is ilyen korán, 
hogy csókolhassa azt a kis nyomot, 
amely a bükkerdőig elvezet. 
A bükkerdőbe már be sem tekint: 
a bükkerdőben úgyis elveszett.


Azért esett ma harmat, 
hogy merre jársz, parányi nyom legyen. 
S legyen amit egy furcsa vándor 
csókolgasson a harmatos gyepen.