Ó imádásra méltó titok, mely öröktől fogva van:
Atya, Fiú és Szentlélek!
Nem emberi belátás vezetett rá: hiszek.
Hiszek, mert Te adtad ezt tudtomra, ó, Uram.
Örömmel fogadtam a szót, amelyet kinyilatkoztattál magadról.
Te tudod, mi vagy, és ki tudja még rajtad kívül?
Én, por és hamu, bizonnyal nem.
Ezt az ismeretet csak Te adhatod meg nekem.
Elfogadom hát erős hittel bizonyságodat, ó, én Teremtőm.
Utánad mondom, amit elém mondtál, mert én magam meg nem érthetem.
Hitben akarok élni.
Inkább akarok hinni Neked, semmint magamban bízni.
Ó, én Uram, Jézus Krisztus, engedd, hogy ne feledjem egy pillanatra sem,
hogy országot alapítottál a földön,
hogy az Egyház a Te műved,
a Te alapításod,
a Te eszközöd.
Hogy a Te vezetésed
a Te törvényed alatt,
a Te szemeid előtt vagyunk.
Hogy mikor az Egyház szól,
Te szólsz!
Ne engedd, hogy a megszokás eltompítson
e csodálatos igazság iránt!
Ne engedd, hogy az emberi fogalmak és képzetek
gyengesége feledtesse velem:
Te vagy az, Aki az Egyházban működik és beszélsz!

Óvj meg engem attól a gondolkodásmódtól,
amely nem az igazi, hiszen elvezet engem Tőled.
Add meg nekem azt az ajándékot,
hogy megtudjam különböztetni a szellemi kérdésekben
az igazat és a hamisat!
És azért add meg nekem, ó, Uram,
a lelkiismeretnek ama tisztaságát,
amely egyedül fogékony sugallataidra,
és egyedül tudja azokat hasznára fordítani!
Taníts meg engem lábaidnál ülni, mint Mária,
és szavaidat lesni, bízni.
Add meg nekem azt az igazi bölcsességet,
amely akaratodat inkább imádságban és szemlélődésben,
a Veled való közvetlen közösségben akarja megtalálni,
mint olvasásban és gondolkodásban!

Add meg nekem azt a finom érzékenységet,
hogy képes legyek hangodat megkülömböztetni minden idegen hangtól,
és követni tudjam mindennél jobban, bízva és keresve,
mint olyan valamit, amely túl van saját énemen -
és mégis felelj nekem lelkem legbensejében,
amikor úgy tisztellek és úgy bízom Benned,
mint felettem álló titokban. Amen.