Álmaimban messze járok
szabad madár hátán szállok,
erdőn, mezőn nékem köszön
ezer színű virágözön.

Képzeletem határtalan
messze repít kismadaram,
csoda világ közepére
boldogságom szigetére.

Magyar szóval köszöntenek
erőt adó ősi nemzet,
pezseg vérem szívem táncol
lelkem tüze újra lángol.

Itthon vagyok révbe értem
megtaláltam mit kerestem,
elfeledett nemzetemet
vérrel szerzett ősi földet.

Álom ország közepében
minden ember kéz a kézben,
együtt halad vállát vetve
vihar hátán széllel szembe.

Dacolva a rút világgal
büszke híres magyarsággal,
együtt épít új világot
kitűzve a magyar zászlót.

Hideg reggel eső koppan
álom madár tova illan,
Holló károg fatetején
kivájja a társa szemét.