Szörnyen fáj egy érzés, majd megszakad a szív,
Mert szánk titeket vissza mindhiába hív.
Hisz ti már a mennyországból vigyáztok Reánk,
Onnan óvtok minden gyermeket és unokát.

Hiányotok elviselni iszonyúan nehéz,
Nem maradt nekünk semmi, csak az emlékezés.
De tudjuk most már ismét kéz a kézben,
S együtt éltek örökké a messzeségben.

Oly távol vagytok tőlünk, és mégis közel,
Hisz szívünk mélyén őrizzük emléketeket.
Míg élünk titeket nem feledünk,
S örökkön-örökké NAGYON SZERETÜNK!
 

süti beállítások módosítása