( szerkesztés )
i.e. 1000-500 között
Az ugor egység felbomlásával megkezdődik az ősmagyarság önálló élete.
i.sz.9
Tiberius Claudius Nero leveri a pannon-dalmata lázadást és Pannóniát önálló tartománnyá szervezi. A délpannon törzsek egy részét Észak-Pannóniába telepítik a kelta bojuszok és eraviszkuszok közé.
1.évtized körül
Befejeződik a szarmaták egy törzsének a jazigoknak a letelepülése az Alföld és a Duna-Tisza közének északi részén. E területet a dákoktól hódítják el, a Tiszántúl azonban továbbra is dák uralom alatt marad.
105-106
A második dák háború során a római csapatok megsemmisítik Decebal dák király seregeit, s Daciából a birodalom új provinciáját szervezik meg.
242-244
A karpok és gótok támadásai miatt a rómaiak kiürítik Daciának az őslakosság által lakott, kevéssé romanizált terpletét, s a limes vonalát az Olt mentére vonják vissza.
250 körül
Gallienus császár a markomannok egy részét Pannóniába telepíti.
250-es évek második fele
A megújuló gót támadások ellen megkezdődik a gepidáknak a Kárpát-medencébe áramlása, az al-dunai roxolánok pedig az Alföldre telepednek át.
269 körül
A gepidák megtelepülnek a Kárpát-medence északkeleti részén, a Felső-Tisza vidékén.
271
A gót támadások miatt a rómaiak kiürítik Daciát, a romanizált lakosságot áttelepítik a Duna jobb partján kialakított új Daciába. A feladott Dacia területét - a gepidákkal vívott harcok során - a gótok szállják meg.
300-400
A hunok kiváltotta steppei népvándorlás során valószínű, hogy az ősmagyarság Nyugat-Szibériából Magna Hungaria (Baskíria) területére kerül.
320-as évek eleje
A gótok benyomulnak a Tiszántúlra. Az előlük menekülő szarmatákat Constantinus császár letelepíti a birodalomban.
376 január
Hun támadás szétszórja a gótok nyugati törzseit (vízigótok), amelyek a Kárpátokba menekülnek.
378 augusztus
Hadrianapolis mellett a rómaiak megsemmisítő vereséget szenvednek a gót-alán seregtől. 379 őszén egy nagyobb, gót, alán és hun harcosokból álló sereg Alatheus és Saphrax vezetésével végigpusztítja Pannóniát, majd megtelepednek a provinciában.
395
Hun támadás menekülésre készteti a Kárpád-medence germán törzseit. Nyugat felé indulnak a mai Észak-Magyarország területéről a vandálok, a Pannóniától északra élő dunai szvébek (kvábok), a Duna-Tisza közéről az alánok és a Szilézia területén élő vandál törzs, a szilingek.
430 körül
A hunok nagyfejedelme, Ruga, székhelyét a Kárpát-medencébe teszi át. Vele együtt betelepül a hun főerők jelentős része is.
433
A ravennai szerződéssel a Dunántúl hun uralom alá kerül. A hunok - a lakosságot kitelepítve - gyepűvé alakítják a Kelet-Dunántúlt.
453 tavasza
Meghal Attila, hun fejedelem. Halála után a birodalom felbomlik. A Kárpát-medencében egyetlen ütőképes hatalom marad, a Körös-Tisza-Szamos vidékén élő gepidák, akik birtokukba veszik a hunok országát az Olt torkolatáig.
455
A keletre vonuló hunok elfoglalják az osztrogótok földjét, akik 456-ban Pannónia délkeleti részébe költöznek. A hunok kiköltözése után a Duna-Tisza közének déli részét a szkirek, középső és északi részét, valamint a Temesközt a szarmaták uralják. A szvébek a Duna-kanyartól a Morváig húzódó Kisalföldön, tőlük nyugatra pedig a keleti germán rugiak élnek.
463
Az onogur-bolgár vagy másképpen ogur törzsszövetség egy része a Kaukázustól északra, Európában telepszik le.
470-es évek eleje
A gótok elhagyják a kipuszított Pannóniát. Helyükre, elsősorban a Dunántúl északi részében a szvébek települnek.
487
Odoaker itáliai irály legyőzi a rugiakat, 488-ban pedig kitelepíti Nyugat-Pannónia római lakosságát. a rugiak helyére, majd a dunántúli Kisalföldre a keleti germán herulok nyomulnak.
509
A langobardok legyőzik a herulokat, s megtelepednek Pannóniától északra a Duna mentén, majd Észak-Pannóniában.
535-536 körül
A bizánci-gót háború után a gepidák ismét megszállják a Dráva-Száva közt.
539
A gepidák elhódítják a kelet-római birodalomtól a Duna déli partján Belgrádtól az Olt torkolatáig húzódó területet, Dacia ripensist.
551
A langobardok bizánci segítséggel legyzőik a gepidákat, akiknek fel kell adniuk a Dunántúlról délre eső területeiket.
567
A langobardok szövetséget kötnek az Al-Duna vidékén élő avarokkal a gepidák ellen. A koncentrált támadás következtében a gepida királyság összeomlik, területét az avarok szállják meg. Az avarok ekkor a langobardok ellen fordulnak, akik 568-ban átengedik nekik Pannóniát s Itáliába vonulnak. Így az egész Kárpát-medence avar fennhatóság alá kerül. Ezzel véget ér a germán törzsek hatszáz éves folyamatos betelepülése és másfélszáz éves uralma a Kárpát-medencében.
623-624
Az alpesi szláv törzsek, a vendek élére egy Samo nevű frank kereskedő és kísérete áll, és sikerrel verik vissza az avarok és frankok támadásait. Az avarok visszavonják határaikat, s gyepűt létesítenek országuk és a szlávok közt.
650
A kazárok fennhatóságukat kiterjesztik az onogur-bolgárokra.
670 körül
Új népcsoport jelenik meg a Kárpát-medencében. A régészeti és egyéb források alapján valószínű, hogy a betelepülők új hulláma a kazárok támadásakor az onogur-bolgár törzsszövetségből kiszakadt népekből állt.
720-734
Az orkhoni feliratok keletkezésének ideje. A feliratok türk rovásírással készültek és elmondják: hogyan harcoltak a 7. században a keleti türkök a kínai császár fennhatósága ellen, majd 680-ban felszabadultak a kínai uralom alól. A kőbe vésett feliratok a 6-8. századi steppei nomák népek - melyek között magyarok is éltek - kultúrájának legbecsesebb írott emlékei. A sémi eredetű rovásírást a nyugati türkök nonosították meg Nyugat-Ázsiában, így a kazár birodalomban is. A magyarok feltehetően itt ismerték meg ezt az írásmódot, s meg is maradt körükben (székely rovásírás) a 16. századig.
750-760
A magyarság nagy része, elhagyva Magna Hungariát, Levédiába költözik. (Nevét a feltételezett első magyar fejedelemről, Levédiről kapta.)
791
Nagy Károly vezetésével a frank seregek megtámadják az avar birodalmat, de a bécsi erdőnél kivívott győzelmük ellenére sem tudnak területeket elhódítani.
797
A frankok leverik az egy évvel korábban meghódolt avarok és szlávok felkelését, de tartósan nem szállják meg a Dunántúlt.
803
Krum bolgár kán seregei a Tisza völgyébe nyomulnak. Az avarok meghódolnak Nagy Károly előtt, aki a frank birodalom bajor prefektusa alá rendelt önálló területté szervezi a keleti tartományt (Oriens), benne a dunántúli vazallus avar fejedelemséggel.
820-as évek
Különböző, a bolgárok elől menekülő szláv népcsoportok telepednek be a Dunántúlra. A frankok a Nyitrától elmenekül Pribinának rendelik alá őket a 830-as évek közepén.
826
A bolgárok elfoglalják a Szerémséget és Szlavóniát.
830
A magyarok elszakadnak a kazár birodalomtól.
862
A magyarok első ízben jelennek meg a Kárpát-medencében. Támadásukkal a lázadó Krlmannt, a frank birodalom keleti határvidékének (Ostmark) kormányzóját segítik apja, Német Lajos keleti frank király ellen.
870
Dzsajháni arab geográfus leírása a magyarokról: "A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük neve: K.nde (Künde vagy Kende). Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Dzs.lanak (Dzsila vagy Dzsula, Gyula) hívják. Minden magyar a Dzsila nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. (Állandóan) legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók."
881
A magyarok és a hozzájuk csatlakozott kabarok serege Szvatopluk morva fejedelem oldalán Bécs alatt a keleti frankok ellen harcol.
889
Regino prümi apát Világkrónikájában ennél az évnél foglalja össze a magyarokról - akiket azonosít a szkítákkal - összegyűjtött ismereteit, így jellemezve őket: "Lovaikon szoktak járni, gondolkozni, álldogálni és beszélgetni. Gyermekeiket és szolgáikat nagy szorgalommal tanítják nyilazni. Természetük dölyfös, lázadozó, csalárd és szemtelen, hiszen ugyanazt a vadságot nevelik bele az asszonyokba, mint a férfiakba. Mindig hajlamosak idegenek ellen vagy otthoni felkelésre; természettől fogva hallgatagok, s kisebbek a cselekvésre, mint a beszédre."
892
A magyarok Arnulf keleti frank király szövetségeseként háborút viselnek Szvatopluk morva fejedelem ellen, s pusztítják annak országát.
894
Szvatopjluk morva fejedelem a keleti frankok ellen szövetséget köt a magyarokkal. A magyar hadak a Dunántúlon harcolnak, amikor Szvatopluk meghal.
895-900
A kb. 500 ezer főt számláló magyarság Árpád fejedelem vezetésével birtokba veszi a kárpát-medence Dunáig terjedő keleti felét. Az itt élő népek egy része előlük Bulgáriába húzódik. "A türkök pedig a besenyőktől elűzetve (ti. Etelközből) elmentek és letelepedtek arra a földre, amelyen most laknak" - írja Bíborbanszületett Konstantin 950 táján a magyar honfoglalásról. "Ezen a helyen vannak bizonyos régi emlékek: az első, ahol Turkía kezdődik (azaz a türkök=magyarok országa), Traianus császár hídja (a mai Al-Duna), azután még háromnapi útra ettől a hídtól Belgrád, amelyben a szent Nagy Konstantin császár tornya is van..." A hét törzs leírása: "Első a kabaroknak a kazároktól leszakadt.. törzse, második a Nyekié (Nyék), harmadik a Megyerié (Megyer), negyedik a Kürtügyermatué (Kürtgyarmat), ötödik a Tarjáné (Tarján), hatodik Jeneh (Jenő), hetedik Keri (Kér), nyolcadik Keszi."
A honfoglalás törénete a fehérlő monda szerint, amelyet az ősgesztából merítő Budai krónika őrzött meg: "Midőn Kusid Magyarország közepére érkezett és a Duna mellékére ereszkedett, a helyet gyönyörűségesnek, a folyó vizét és rétjeit kitűnőeknek találta, s megtetszett neki. Azután a tartomány Szvatopluk nevő fejedelméhez ment, aki Attila után uralkodott. Köszöntötte őt övéi nevében, és előadta az okot, amiért jött. Ezt hallván, Szvatopluk nagyon megörült, mert azt gondolta, hogy telepesek, s azért jönnek, hogy a földet műveljék. Ezért a követet örömmel küldte vissza. Kusid pedig megtöltvén kulacsát a Duna vizéből, megrakván tömlőjét perjefűvel, és mutatót végén a fekete homokos földből, visszatért övéihez. S amint elbeszélt mindent, amit hallott és látott, nagyon megörültek. A kulacs vizet, a földet és a füvet megmutatta nekik. Megízlelvén, úgy látták, hogy a föld igen jó, vize édes és legelőjén olyan füvek teremnek, mint amilyenekről a követ beszélt... Azután visszaküldték ugyanazt a követet közmegegyezéssel az említett fejedelemhez, és földjéért egy nagy fehér lovat küldtek neki arábiai arannyal megaranyozott nyereggel és aranyos fékkel... A követ pedig azt kérte a fejedelemtől, hogy adjön földet, füvet és vizet. A fejedelem erre elmosolyodva mondotta: "Vegyenek, amennyit akarnak ezért az ajándékért!" S így a követ visszatért övéihez. Erre Árpád és a hét vezér benyiomult Pannóniába, nem mint jövevény, hanem mint a föld örökös jogú birtokosa. Ekkor másik követet küldtek a fejedelemhez, és ezzel az üzenettel bocsátották el: "Árpád és emberei azt mondják neked, hogy azon a földön, amelyet megvettek, ne maradj tovább semmiképpen, mivel a földedet lovon, füvedet féken, vizedet nyergen megvették, és te szegénységed és kapzsiságod miatt a földet, füvet és vizet nekik engedted!"
900
Theotmar salzburgi érsek az év nyarán a pápához intézett levelében panaszkodik: a morvák a magyarokhoz csatlakoztak, fejüket kopaszra nyírták s velük együtt pusztítják a szomszédos országokat.
900-902
Az itáliai kalandozásokról visszatérő magyarok megszállják Pannóniát, elfoglalják a morvák Nyitra vidéki hódításait. Ezzel az egész Kárpád-medence birtokába jutnak. Követeket küldenek IV. (Gyermek) Lajos keleti frank királyhoz, hogy békekötéssel biztosítsák maguknak Pannóniát, de elutasítják őket.
907
A magyarok megsemmisítő vereséget mérnek IV. Lajos Pannónia visszafoglalására küldött seregére. A keleti frank áldozatok között van Theotmar érsek.
913
Az egész Európát győzelmesen bekalandozó és zsákmányoló magyarok seregét az Inn folyónál szétverik.
926
A Sankt Gallen-i kolostort megtámadó magyarokról: "Kettő közülük felmászik a haranglábra abban a hitben, hogy a csúcsán levő kakas aranyból való, és nem lehetne az ily nevű helység istene, csak úgy, ha nemesfémből van öntve. (Gallus=kakas). Miközben az egyik erősebben kihajlik, hogy a lándzsájával lefeszítse, a magasból lezuhan az udvarba és szörnyethal. A másik ezalatt isten szentélyének a meggyalázására a keleti homlokzat tetejére mászott, és miközben hozzákészülődött, hogy a hasát ott kiürítse, hátrazuhant és teljesen összetörte magát... A kolostor udvarát a tisztek veszik birtokukba és bőségesen lakomáznak. Heribald is velük együtt úgy belakott, hogy, mint utóbb maga mondogatta, soha jobban. S minthogy azok, szokásuk szerint, székek nélkül a zöld fűre ültek az étkezéshez, Heribald magának és egy goflyuk ejtett klérikusnak székeket hozott. Azok pedig, miután az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig nyersen, kések nélkül, csupán fogaikkal marcangolva lerágták, a lerágott csontokat tréfából egymáshoz hajugálták. Bort, amelyet tele csöbrökben középre helyeztek, annyit ivott mindenki, különbség nélkül, amennyi jólesett. Miután pedig a bortól nekihevültek, mindnyájan elkezdtek rettenetesen kiáltozni isteneikhez, a klérikust pedig és a bolondjukat arra kényszerítették, hogy ugyanezt tegyék. A klérikus pedig, minthogy jól tudta a nyelvüket, s ezért is tartották meg életben, velük kiabált, ahogy csak tudott. Amikor pedig már eleget esztelenkedett az ő nyelvükön, elkezdte könnyezve a szent keresztről szóló "Szentelj meg minket" kezdetű antifonát (kétszólamú ének zsoltárok elején és végén) - másnap volt a kereszt feltalálásának ünnepe -, amelyet maga Heribald is vele énekelt, bár rekedt volt a hangja. A foglyoknak szokatlan énekére mindnyájan, akik ott voltak, összecsődülnek, és vidámságukat szabadjára engedve, táncolnak és birkóznak a főemberek előtt. Némelyek fegyverrel is összecsapva, bemutatták, mennyire járatosak a hadi tudományban."
933
Miután I. Henrik német császár megtagadja a magyaroktól az adót, a magyarok a birodalom ellen törnek. A császári csapatok Merseburgnál szétverik őket.
934 április
A besenyőkkel szövetkező magyarok a bizánci birodalom területére törnek. Ütközetre azonban nem kerül sor, mert évi adó fejében 9 évre békét kötnek a bizánciakkal. Majd 943-ban 5 évre, 948-ban újabb 5 évre békét vásárolnak a bizánciak.
948-952
Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról készített munkájában részletesen foglalkozik "a honfoglaló magyarsággal (a "türkökkel"): a törzsek harcaival, majd levédiai, etelközi történelmével, a különböző Kárpát-medencei eseményekkel. Híreit az udvarában megforduló magyar vezetőktől szerezhette.
948 után
A Bizáncban megkeresztelkedett, hazatérő Zombor fejedelem kíséretében VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár térítőpüspököt (Hierotheosz) küld Magyarországra.
955
I. (Nagy) ottó német király (962-től német-római császár) hadai Augsburg közelében, a Lech folyó mezején legyőzik a magyar sereget. Ezzel vége szakad a magyarok honfoglalás óta folytatott nyugat-európai hadjáratainak, az ún. kalandozásoknak. Az egyes források szerint mindössze heten térnek vissza a harcból. Ők az ún. gyászmagyarok.
958 április 11. körül
A kalandozó magyarok ismételten adót követelnek Bizánctól, de hiába. Botond párviadalra hívja ellenfelét. A történteket így jegyzi fel Kézai Simon A magyarok történetében: "Ekkor Bulgáriába törve egészen Drinápolyig hatoltak. S minthogy ellenséges hadseregnek színét sem látták, Konstantinápolyig nyomultak előre, a megszálltak falai alatt. Ekkor egy hatalmas termetű, szinte óriás görög jött ki, egyszerre két magyar hívott ki birokra. Azt ordítozta, hogy ha nem vágja földhöz mind a két magyart. akkor Görögország a magyarok adófizetője lesz. Mivel pedig a sereget ez a görög szerfölött bőszítette, egy Botond nevű magyar kiállt vele viadalra, s amint a porondot előkészítették, megmarkolta csákányát - ezt mindig magával hordta -, a város érckapujához rohant, és - mint beszélik - egyetlen csákányütéssel akkora rést vágott rajta, hogy a görögök a kaput - mint világcsodát - ki nem akarták javítani. Ezután, hogy megvívjon, fegyvertelenül a küzdőtérre lépett. A magyarok lóháton, a görögök pedig a bástyákon gyülekeztek a látványosságra. Mikor a görög a városból kijött s a porondra tartott, látva, h ogy egyedül Botond várja birokra készen, elkezdett kiabálni, hogy mért nem hozott segítségül még egy magyart magával. Ekkor Botond rátámadt, s - mint mondják - elkapta, s egy rövid órai tusa után a görögöt úgy a földhöz vágta, hogy az talpra sem tudott állni. Ennek láttára a görög császár és a görög előkelők, továbbá a császárné udvarhölgyeivel együtt a falakről palotáikba kotródtak, s szégyenkeztek a történtek miatt..."
960 körül
Anonymus 1200 körüli tudósítása szerint Taksony fejedelem idejében a korábban beköltözött és a nyugati határ védelmére letelepített oroszok (rutheni) és besenyők (bisseni) után "különféle nemzetekből" sok vendék (hospites) érkezett a fejedelem "kegyességének hallatára" az országba. A Volga melletti Nagy-Bolgárországból izmaelita (mohamedán vallású, főként törökös etnikumú népelem), a Kárpátoktól keletre fekvő területről pedig újabb besenyő csoport telepedett Magyarországra.
965
Okleveles híradás arról, hogy a magyarok, a magyarországi mohamedánok (izmaeliták) és a zsidók a prágai vásáron bizánci pénzzel fizetnek.
970
A magyarok orosz, bolgár és besenyő szövetségesekkel együtt Arkadiapolisz (Lüle Burgasz) mellett vereséget szenvednek a bizánci hadaktól. Ezzel véget ér a magyarok Bizánc ellen intézett hadjáratainak sora. 899-970 között számos hadjáratot vezettek.
973
I. Ottó német-római császár quedlinburgi udvarában a fejedelmi találkozón Géza magyar fejedelem (972-997) képviseletében 12 előkelő magyar is részt vesz. Nagyarányú keresztény térítés kezdődik Magyarországon bajor és sváb hittérítők közreműködésével. A fejedelmi duvart (mintegy 500 embert) 973 körül Bruno Sankt Gallen-i szerzetes kereszteli meg.
997 előtt
Pannonhalmán megkezdődik az első - Szent Mártonról elnevezett - magyarországi bencés monostor építése. (Későbbi apátja Anastasius, volt breunowi apát, Szent Adalbert olasz tanítványa, 1007-1036 között valamikor esztergomi érsek.)
997
Meghal Géza fejedelem. Utóda fia, István a feleségével, Gizellával Magyarországra érkezett, Vecellin vezette német lovagok segítségével legyőzi Koppány nemzetségfőt, az Árpád-házi ág leszármazottját. Koppány, mint a fejedelmi család legidősebb tagja a nomád hagyomány, a levirátus nevében magának követelte Géza fejedelem özvegyét, saroltot és a fejedelmi hatalmat. István Koppány testét felnégyeltette, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban várkapukra szögeztette, birtokait elfoglalta.
998
A pannonhalmi monostorban megkezdik a Pannonhalmi Évkönyvek bejegyzését, melyek a magyar keresztény kultúra első írásos emlékei.
1000-1001 fordulója
István fejedelmet a II. Szilveszter pápa által küldött koronával királlyá koronázzák. I. (Szent) István király (1000-1038) lerakja a magyar állam- és egyházszervezet alapjait, kijelöli az első püspöki (10) és várispáni (50) székhelyeket. Kíséretében sok német lovag van.
1001 körül
I. Istávn I. törvénykönyvében szabályozza a beköltöző vendégek (hospites) helyzetét. "Ha valaki jóakaratatl vendéget fogad be, és ennek eltartásáról tisztességesen gondoskodik, a vendég, ameddig a megegyezésnek megfelelő eltartásban részesül, ne hagyja el eltartóját, és ne vigye másvalakihez az ő szolgálatát." (24.tc.)
Az ezredfordulón
mintegy egymillió ember él Magyarországon.
1002 után
Ajtony fejedelem, a Maros vidék ura, a bulgáriai Vidinben felveszi a bizánci típusú kereszténységet. Az uralma alatt levő területen görög egyházi szervezet alakul ki.
1018-1026
I. István megnyitja a Nyugat-Európából Magyarországon át Jeruzsálembe vezető zarándokutat.
1018-1031
A keleti és a nyugati uralkodók számára írt királytükrök mintájára elkészül I. István király Intelmei (Institutiones morum) Imre herceghez. A király többek közt a vendégek befogadására és gyámolítására oktatja fiát: "A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak."
1020 körül
I. István Imre herceg görög felesége számára görög apácamonostort alapít Veszprém-völgyben.
1046 körül
Latin (vallon) telepesek érkeznek Magyarországra.
1047
A felégetett verduni székesegyház 24 kanonokja Magyarországra jön, ahol I. András királytól (1046-1060) magas egyházi méltóságokat kapnak.
1050 körül
A Kijev és Regensburg között kereskedő zsidók központja Esztergom, ahol zsinagógát is építenek.
1053 körül
I. András - orosz felesége számára - bazilita monostort alapít Visegrádon.
1054 július 16.
IX. Leo pápa kiközösíti Kerulláriosz Mihály bizánci pátriárkát, mivel nem isermi el Róma egyházfőségét. A kereszténység keleti és nyugati egyházra szakad.
1060 körül
Létrejön a magyarok vándorlását, az Álmos mondát, a honfoglalást, az államszervezést megörökítő magyar elbeszélő krónika, az ún. ősgesta (vagy ősgesták). Elpusztult, elemeit a későbbi krónikák tartották fenn.
1074
I. Géza király (1074-1077), László és Lambert hercegek befogadják a Moldvában lakó besenyők egy csoportját, és megbízzák őket, hogy tartsák szemmel Moson és Pozsony várát, melyeket a hatalmától megfosztott Salamon király (1052-1087?) tart kezében. Oklevelek tanúsága szerint minegy 50 helységben telepednek le besenyők. 40-45 helység nevében szerepel a besenyő név. Fő településcsportjuk Fejér megyében található, a fejedelmi törzs szállásterületén.
1083
VII. Gergely pápai bullája engedélyezi a kereszténység magyarországi meghonosítóinak szentté avatását. (Júlisu 25.: Szent Gellért testének felemelése Csanádon; augusztus 20.: Szent István testének felemelése a székesfehérvári bazilikában; november 4.: Imre herceg szentté avatása.) A szentté avatások irodalmi tartozékaként elkészülnek - a nyugat-európai kereszténység irodalmi kincsének magyarországi részeként - a szentek (latin nyelvű) legenádi. 1060 körül Mór pécsi püsp9ök Szent Zoárdról és Benedekről, 1077 körül (Szent) István nagyobbik legendája, majd a kisebbik legendája. Ezután számos legenda, Szent Imre, Szent Gelllért, Szent László, Hartvik stb. íródik.
1091 előtt
I. (Szent) László király (1077-1095) a Magyarországhoz tartozó Dráván túli részen megalapítja a Szent István királynak szentelt zágrábi püspökséget. Első püspöke a csek származású Duch.
1091
A horvát Trpimirovic-dinasztia kihalása után I. László bevonul a tengermelléki Horvátországba (akkori nevén Szlavóniába), efoglalja Biográd (Tengerfehérvár) kikötőjét, és I. Géza fiát, Álmos herceget megteszi horvát királynak. I. László királyi címébe Pannónia mellé felveszi új hódításai - Szlavónia (Horvátország) és Moesia (Észak-Bulgária és Szerbia) - nevét is. Komnénosz Elek bizánci császár, megelégelve I. László hódításait, s hogy Dalmáciát "megmentse" tőle, Magyarország megtámadására buzdíytja a kunokat. Kapolcs kun vezér végigrabolva, fosztogatva Észak-Erdélyt, Bihart, a Duna-Tisza közét, az Al-Dunánál készül elhagyni a zsákmányal és a foglyokkal az országot. I. László rajtuk üt, szétveri a kun sereget. - I. László Somogyvárott bencés apátságot alapít, ahová Franciaországból, Saint Gilles-du-Gard-ból hív szerzeteseket.
1092 május 20.
I. László elnökletével és a világi előkelők közreműködésével az ország főpapja zsinatot tartanak Szabolcson, és az izmaelita kereskedőkről, zsidókról, a külföldről érkezett klerikusokról és "latin" (újlatin nyelvű, főként olasz és vallon) telepesekről intézkednek. "A kereskedőket, akiket izmaelitáknak neveznek, ha kiderül róluk, hogy megkeresztelkedésük után körülmetélés által visszatértek régi törvényükhöz, a lakóhelyeikről elkülönítve, más falvakba telepítsék át. Azok pedig, akik a vizsgálat során ártatlanoknak bizonyulnak, saját lakhelyükön maradjanak." (9.tc.) "Ha zsidók keresttény feleséget vesznek, vagy valamely keresztény személyt tartanak szolgálatban, ezeket vegyék el tőlük, és bocsássák őket szabadon, az olyanoktól pedig, akik ezeket eladták, ezek árát vegyék el, és az a püspökök jövedelmét képezze." (10.tc.) "Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepet zsidót dolgozni lát, hogy meg ne botránkozzanak a keresztények, eszközeit, amelyekkel dolgozott, veszítse el." (26.tc.) "Azok a latinok, akik a magyarok törvényes szokásával egyetérteni nem akarnak, akik, miután a magyarok a húst elhagyták, ők azt még hétfőn és kedden is megegyezik: ha a mi jobb szokásunkkal nem akarnak egyetérteni, ahová akarnak menjenek. A pénzt azonban, amit itt szereztek, hagyják itt, hacsak talán észre nem térnek, és a húst velünk együtt nem hagyják el." (31.tc.)
1100 körül
Könyves Kálmán király (1095-1116) a tarcail gyűlésen rendelkezik a külföldi klerikusokról, különféle telepesekről - köztük szlávokról -, továbbá izmaelitákról és zsidókról, az idegen rabszolgákról. "Ha valaki izmaelitákat böjtölésen, vagy evésen és a disznóhústól való tartózkodásban, vagy mosakodásban, avagy bármiben is az ő vétkes szokásuk szerint kap rajta, az ilyen izmaelitákatvigyék a királyhoz; aki pedig őket bevádolta, vagyonukból kapjon részesedést... Az izmaeliták közül senki se merje leányát a saját népéből valóhoz adni férjhez, hanem csak a mi népünkből valóhoz. Ha valamelyik izmaelitának vendégei vannak vagy valakit lakomára hív, mind ő, mind vendégei csupán disznóhúst egyenek." (46-49.tc.) "Zsidó ne merjen keresztény rabszolgát venni vagy eladni, és ne engedjék meg, hogy szolgálatában tartson; aki pedig jelenleg ilyet tart magánál, ha a számára haladékképpen engedélyezett időn belül el nem adja, veszítse el. Akinek pedig közülük szántóföldje van, ezt csakis pogány rabszolgákkal műveltesse. Birtokaik ugyan lehessenek a zsidóknak, akiknek módjuk van ilyen vásárolni, de őket másutt, mint ahol püspöki székhely van, letelepedni ne engedjék." (74-75.tc.) "Senki se merjen magyar nemzetiségű vagy egyáltalában Magyarországon született szolgát vagy szolgálónőt, még ha idegen származású is, Magyarországon kívülre eladni vagy kivinni, kivéve olyan idegen nyelvű rabszolgákat, akiket más országokból hoztak ide." (77.tc.) "Az összes azbadok és jövevények, mint amilyenek a szlávok vagy más külföldiek, akik mások földjén dolgoznak, csupán szabadságukért fizessenek dénárokat, és ne kényszerítsék őket arra, hogy ezenfelül még másféle dénáradót is fizessenek valamely munkától való mentesség fejében." (80.tc.)
11. század vége
Leírják a legrégebbi liturgikus drámák egyikét, a Tractus stella (Csillagének) nevű vízkereszti játékot, amely Hartvik püspök szertartáskönyvében marad fenn.
1100 után
A magyarországi főpapság esztergomi zsinatai határozatokat hoznak a külföldi klerikusokról és a zsidókról. "... a kanonokok kolostorokban és a káptalanok az udvarban latin nyelven társalogjanak..." (5.cikkely). "Külföldi egyházi személyek - akik más országokból jöttek - vagy állítsanak törvényes tanúkat, vagy pedig ajánlólevél hozása végett térjenek haza. Akik pedig rossz hírben állnak, mindenképpen távozzanak, és ne jöjjenek vissza, csak ajánlólevéllel." (21.cikkely) "Zsidók ne merészeljenek sem sajátjukként, sem eladásra tartani, sem pedig keresztény napszámosokat. A tőlük megvetett húst keresztény ne merje megvenni." (63-64. cikkely)
1102
Könyves Kálmánt a meghódított tengerparti Biográd (Tengerfehérvár) városában a horvátok királyává koronázzák.
1105
Könyves Kálmán elfoglalja a dalmáciai Zára (Zadar), Trau (Trogir) és Spalato (Split) városokat, valamint Dél-Horvátországot, a dalmát szigetek pedig behódolnak. A király Horvátország élére kormányzót állít, aki avar eredetű horvát méltóságnévvel - bánnak neveznek.
1108
Könyves Kálmán Trauban írásba foglalja és eskü alatt megerősíti a város kiváltságait. (Spalato - és valószínűleg Zára - városa is ekkortájt kap kiváltságlevelet Kálmántól.)
1111
A zobori bencé apátság oklevele szerint a királyi pénzügyigazgatásban jelentős részük van a keleti eredetű, mohamedán vallású kálizoknak. (Nevük származáshelyükre, a közép-ázsiai Khorezmre utal.)
1116 előtt
Könyves Kálmán kiadja a zsidókról szóló, ún. II. törvénykönyvét. Többek között elrendeli, hogy a zsidók és keresztények közti nagyobb értékű zálogügyletekről és valamennyi adásvételről okmányt készítsenek, és azt a felek pecsétjével lássák el.
1116-1118
Könyves Kálmán halála után Közép-Dalmácia a velenceiek kezére kerül. II. István (1116-1131) a terület visszaszerzésére sereget indít. Zára ostrománál a magyarok győznek, de a várost nem tudják elfoglalni. Közép-Dalmácia Velence birtokában marad.
1122
II. (Komnénosz) János bináczi császár a trákiai Berrhoénál legyőzi a besenyőket, akiknek egy részét II. István magyar király fogadja zsoldba.
1130 körül
II. István király a Váradtól északra fekvő Váradelőhegyen (Váradhegyfokon) megalapítja az első magyarországi premontrei prépostságot, ahová a rend anyamonostorából, a franciaországi Prémontréből hív szerzeteseket.
1137
II. (Vak) Béla király (1131-1141) boszniai hadjáratát követően újból felveszi a Kálmán király által 1103. június 15-én már viselt "Ráma királya" címet, fiát, Lászlót pedig kinevezi Bosznia hercegévé.
1141-1162
Flandriából és a Rajna vidékéről vallonok és főleg németek költöznek Magyrországra, ahol két nagy tömbben, az erdélyi Nagyszeben vidékén és a Szepességben telepednek le.
1142
II. Géza király (1141-1162) Cikádoron (másképpen Széken) megalapítja az első magyarországi ciszterci monostort, amit a néhány évvel korábban létesült ausztriai Heiligenkreuz monostorának szerzetesei népesítenek be.
1145 körül
Ismeretlen szerző megírja a legkorábbi Szent Gellért legendát, a Kisebb és Nagyobb Szent Gellért legenda közös ősét.
1150-1153
Abü Hámid (al-Andalusi) - granadai születésű arab utazó - közép- és kelet-európai utazásáról készített munkájában beszámol arról, hogy a Magyarországon jelentős számban élő mohamedánok egyik csoportja kereskedik, másik csoportja pedig katonáskodik, s részt vesz a magyar király hadjárataiban."Megérkeztem Magyarországba, melyek a baskérok, vagyis a magyarok laknak, akik bátrak és fölöttébb nagyszámúak. Hetvennyolc városuk van... Az országban ezerszámra élnek besenyők - de rajtuk kívül khorezmiek is, szinte megszámlálhatatlan sokaságban. Ez utóbbiak a magyarok királyának szolgálnak; látszatra keresztények, bensejükben azonban igazhitű mohamedánok. A besenyők azonban csak háborúk idején katonáskodnak, s nyíltan megvallják iszlám hitüket."
1150-es évek
Az előkelő családból származó Lukács az első név szerint ismert magyar hallgatója a franciaországi egyetemnek.
1162
Az I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár hadai által elfoglalt Milánóból elmenekült olaszok egy csoportja Magyarországon, a Szerémségben telepedik le.
1162-1172
Trónviszályok dúlnak Magyarországon, amelyek lehetőséget teremtenek a bizánci befolyás erősítésére. Az ellenkirályok támogatása ürügyén Mánuel bizánci császár megszerzi a Szerémséget és Dalmáciát, Béla herceget (a későbbi III.Béla királyt) udvarába viteti, hogy személyében új trónkövetelőt állítson.
1183
III. Béla király (1172-1196) a magyarországi ciszterci monostorok számára ugyanolyan jogokat biztosít, mint amilyeneket a rend francia földön élvez. A király uralkodása alatt létesült ciszterci monostorok zömét francia monostorokból népesítik be.
1185
A Párizsban tanult Adorján budai prépost (1185-1186), majd Katapán (Koppány) egri püspök (1192-1198) kancellár munkássága nyomán kialakult francia és pápai mintára Magyarországon az oklevelezés, a kancellária önálló hivatallá válik s megkezdődik a hivatali írásbeliség, a tömeges oklevelezési gyakorlat. A folyamatot III. Béla 1181. évi rendelete indítja el, melyben elrendeli: minden előtte elintézett ügyet írásba, oklevélbe kell foglalni.
1185 körül
III. Béla összeíratja jövedelmeit. Bevételeit a külföldi telepesek adói is gyarapítják.
1188-1190
III. Béla hadjárata nyomán Halicsot, a Kárpátokkal szomszédos orosz fejedelemséget András herceg, a magyar király unokája kormányozza. (1234-ig Halics mindig egy herceg irányítása alatt áll.)
1192
Monoszló hospesei megkapják a zágrábi "latinok" kiváltságát. (A zágrábiakhoz hasonló "latinok" éltel Székesfehérvárott és Esztergomban is.) (A hospeskiváltságok a 12. század vége óta a szabad költözést, szabad átörökítést és a minimális bíráskodási autonómiát jelentik.)
1192-1193
III. Béla elfoglalja a Bizánctól független Szerbia egy részét. (1202-ben Imre király felveszi a "Szerbia királya címet.)
1192-1195
Ezekből az évekből származik az első magyar nyelven írott emlék, a Halotti beszéd. A sírnál elmondásra készült magyar nyelvű beszéd szabad átdolgozása a latin nyelvű prédikációnak. Kialakult magyar irodalmi nyelve alapján feltételezhető, hogy a dokumentum - s így a magyar nelvű írásbeliség is - korábbi évtizedekben keletkezett és az 1195. évi már a korábbi másolata. A kolostori íróműhelyek kiemelkedő alkotásában, az ún. Pray-kódexben maradt ránk. A kódex tartalmazz6a még a magyarországi zsinati határozatokat, egy naptárt, följegyzéseket, általános egyhézi kánonokat és miséket.
1200 körül
Anonymus Trója históriájának fordításaként megszületik az első magyar lovagregény, amelyről tudunk, az ún. magyar Trója-regény. Példánya nem maradt ránk, csak fordításból ismerjük. Feltehetően nem sokkal később készült el a középkor másik közismert klasszikus művánek, a Nagy Sándor életéről készült regénynek a magyar fordítása, illetve magyar átírása is. Ez utóbbi az udvarban levő görög kulturális hatásokat is jelzi.
1201
Imre magyar király (1196-1204) meghatározza a ptaki vallon hospesek kiváltságait. Többek közt engedélyezi, hogy - népük szokása szerint - az általuk választott bíró ítélkezzék ügyeikben.
1204. április 16. előtt
Imre király javasolja III. Ince pűpának, hogy a magyarországi görög rítusú monostorokból külön püspökséget szervezzen, vagy latin rítusú apátokat és prépostokat állítson élükre.
szeptember 14.
III. Ince pápa helyteleníti, hogy Imre király az 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság élére - a korábbi szokás ellenére - francia helyett magyar apátot állított. Arar hivatkozik, hogy Magyarországon több nációnak is van monostora, de míg görög monostorból sok van, csak egyetlen apátság - a somogyvári - a francia szerzeteseké.
1205
II. András király (1205-1235) felveszi a "Halics (Galícia) és Lodoméria királya" címet.
1207
II. András clairvaux-i szerzetesek számára ciszterci apátságot alapít a szlavóniai Topuszkán (Topusko).
1208
Az első okleveles adat Erdély területén románokról (blachok-vlachok).
1210
II. András Boril bolgár cár megsegítésére küldött serege szász, román, székely és besenyő egységekből áll.
1210 körül
III. Béla névtelen jegyzője (Anonymus) megírja a Gesta Hungarorumot, a magyar honfoglalás és megtelepedés történetét.
1211
II. András a dél-erdélyi Barcaföldre (a későbbi Barcaságba) telepíti a Német Lovagrendet, s feladatául rendeli, hogy Erdély délkeleti szögletét a kun támadásoktól megvédje, és megtérítésükben részt vegyen.
1220
A Hernád völgyében 10 faluban a királyné, a német Gertrúd német telepesei élnek. Központjuk Vizsoly.
1220 körül
Jakut arab geográfus a közel-keleti Aleppóban ott tanuló magyarországi mohamedánokkal találkozik, akik szerint Magyarország déli határvidékén mintegy 30 helységben laknak mohamedánok.
1221. április 20.
III. Honorius pápa meghagyja a magyar főpapoknak, hogy a Visegrád melletti görög rítusú szerzeteseket latin szertartásúakra cseréljék. (A magyarországi gögör rítusú egyház hamarosan elsorvad.)
április 29.
III. Honorius felszólítja Jolánta magyar királynét, ne akadályozza, hogy a keresztény szabadok és szolgák kivétessenek a mohamedánok (izmaeliták) szolgálatából.
1221-1223
Magyarországi Pál domonkos tartományfőnök térítőket küld az Erdéllyel határos Szörénységbe és Kunországba. A domonkosok térítési kísérleteik során egészen a Dnyeper folyóig jutnak el.
1222. május 29. előtt
II. András kiadja az Aranybullát. A jobbára királyi serviensek, a későbbi nemesek kiváltságait rögzítő dekrétum a telepesekkel, az izmaelitákkal és a zsidókkal is foglalkozik. "Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetből valók, a kezdettől nekik engedett szabadságban kell megtartani." "Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők... izmaeliták és zsidók ne lehessenek." (19., 24. tc.)
1223-1229
Margit, volt bizánci császárné, II. András Magyarországra visszatért testvére meghódítja a Szávától és a Dunától délre, a Drinától keletre fekvő területet, a későbbi Macsót.
1224
II. András kiadja a II. Géza által letelepített erdélyi német vendégek (a későbbi szászok) kiváltságlevelét, az Andreanumot. Eszerint földjüket a király sem adományozhatja el; a király és a szebeni ispán joghatósága alá tartoznak; szabadon választhatnak bírót és papot; adót fizetnek és katonáskodnak a királynak; kereskedőik vámmentesek. Az Andreanum célja, hogy a Szászváros és Barót közt lakó népeket jogilag egységbe fogja. Az Andreanum másodszor említi Erdélyben a "Silva Blacorum"-ot, vagyis a vlachok, oláhok erdejét.
- Kán nembeli Gyula nádor megerősíti a nádor hoghatósága alá tartozó árpási besenyők szabadságát. Első fokon a besenyők comese, illetve curialis comese bíráskodik felettük, adót fizetnek és katonáskodnak.
1225 tavasza
II. András kiűzi a Német Lovagrendet a Barcaságból és a Kárpátokon kívüli Kunországból, mert az - önállóságra törekedve - magyarországi birtokait felajánlotta a Szentszéknek. (Az elűzött lovagok Mazóviában, majd a Baltikumban telepedtek le.)
augusztus 23.
III. Honorius a kalocsai érsekhez intézett bullájában szót emel a magyarországi zsidók és "pogányok" (mohamedánok) hivatalviselése ellen.
1227
Róbert esztergomi érsek IX. Gergely pápa legátusaként, II. András elsőszülött fia, Béla királyfi támogatásával tömegesen téríti a Kunországban (Havasalföld és Moldva) lakó kunokat, akik elismerik a magyar király főségét. Az érsek Milkó székhellyel (Dél-Moldva) megalapítja a kunországi pürpökséget.
1228 körül
Béla királyfi kialakítja a szörényi bánságot. (Első bánját 1233-ban említik.)
1230
II. András megerősíti a megkeresztelkedett és meghódolt kunországi kunokat birtokaikban és szabadságukban.
- II. András kiváltságot ad a szatmári német hospeseknek.
1231
Kálmán szlavón herceg, II. András másodszülött fia kiváltságlevelet ad a valkóvári német, szász, magyar és szláv hospeseknek.
1233. augusztus 20.
II. András Jakab pápai legátussal megköti a beregi egyezményt. E!bben eskü alatt ígéri, hogy a zsidókat és az izmaelitákat nem juttatja hivatalhoz, jellel különbözteti meg őket a keresztényektől, kivonja uralmuk alól a keresztény rabszolgákat és megszünteti együttlakásukat a keresztényekkel. (1-5. tc.)
az év folyamán
Béla királyfi okleveleiben a magyar király címei között megjelenik a "Kunország királya" cím.
- II. András megerősíti az esztergomi egyház és a szebellébi német telepesek egyezségét, amely jogaikat és kötelezettségeiket rögzíti. (A németeken kívül magyarok és szlávok is laknak a faluban.)
1234 október 14.
IX. Gergely pápa felszólítja Béla királyfit, h ogy a Kunországban lakó szkizmatikus románokat - akikhez Erdélyből magyarok, németek és mások költöztek - kényszerítse a milkói kun püspök fennhatóságának elfogadására.
1235
Julianus domonkos rendi barát hazaérkezik Magna Hungariából, ahol megtalálta az őshazában maradt magyarokat. Feljegyezte róluk, hogy velük könnyen meg tudta értetni magát, pogányok volta, ló- és farkashúst ettek, sok lovuk és fegyverük volt. (Amikor Julianus 1237-ben újra útnak indult, már nem találta őket, a tatár csapatok megsemmisítették Magna Hungariát.)
1237 május 6.
IV. Béla király (1235-1270) megerősíti a székesfehérvári "latin" polgárok valószínűleg III. István királytól (1162-1172) kapott kiváltságait. (Ugyanezeket a jogokat a 13. században több városi település is megkapja.)
1239. március 27.
IV. Béla engedélyével a Batu kán vezette mongol seregtől vereséget szenvedett kunok - miután megkeresztelkedtek - Kötöny fejedelem vezetésével beköltöznek Magyarországra, és a Tisza, Temes, Maros és Körös folyók mentét szállják meg.
december 10.
IX. Gergely pápa engedélyt ad IV. Bélának, hogy országa jövedelmét zsidóknak és más nem keresztényeknek is bérbe adhassa.
1239-1240
A IV. Béla által összehívott kői gyűlésen a kunok széttelepítését határozzák el, mert úgy vélik, hogy vándorló életmódjukkal így kiseb kárt okoznak.
1241. március
A kunok ellen lázongó pesti nép uszítására magyar és német fegyveresek meggyilkolják Kötöny kun fejedelmet, mire a kunok a Duna-Tisza közén és a Szerémségen át pusztítva kivonulnak az országból.
április 11.
A Magyarország ellen támadó mongolok főserege Batu kán vezetésével a Sajó menti (Muhi) csatában súlyos vereséget már IV. Béla hadaira.
1242. március
Ögödej nagykán halálának hírére a mongolok kivonulnak Magyarországról. Pusztításaik elsősorban az ország középső részén, a hordának kiszolgáltatott alföldi területeken élő magyarságot sújtják. A tatárjárásról így számol be a szemtanú, Rogerius váradi főesperes: "Láttam a végtelen sok kunt és tatárt, amint zsákmánnyal megrakott szekerekkel, nyájakkal, igavonó barmokkal és használati tárgyakkal mindenfelől visszatértek... az általuk elhagyott összes falvakat egyetlen éjszaka fölégették, vérrel részegítették meg kardjaikat a legyilkoltak vérében, úgyhogy ezekben a falvakban csak kevesen menekülhettek meg, az erdőkben és üregekben el tudtak rejtőzködni, úgyhogy a tartomány teljesen elpusztult."
1243. március 31.
IV. Béla megújítja az elődei és az ő idejében Esztergomba települt örmények - a tatárjáráskor elpusztult oklevélbe foglalt - kiváltságait. Az esztergomi örmények az egész országban vámmentességet élveznek.
május 31.
IV. Béla megállapítja Olaszi vallon hospeseinek kiváltságait.
1244
IV. Béla megújítja a pesti hospesek kiváltságait. A budai Várhegy betelepülésével Buda is Pest kiváltságait élvezi.
1246 előtt
IV. Béla visszahívja az 1241-ben eltávozott kunokat, és a tatárjáráskor elnéptelenedett Duna-Tisza közére, valamint a Szolnok és Debrecen közti részekre (a későbbi Nagy- és Kiskunságba) telepíti őket. A kunokkal együtt Magyarországra jönnek és a későbbi Jászságban telepednek le az alán eredetű jászok (oszétek) is.
1247. június 2.
IV. Béla hűbérszerződést köt aj eruzsálemi johannita renddel. A román vajdák földjének kivételével nekik adományozza Szörényt, egészen az Oltig, az Olton túli Kunországot és Erdély délkeleti részét. A johanniták vállalják, hogy előmozdítják az ország benépesítését, területüket a románokkal együtt megvédik, és szükség esetén katonai segítséget adnak a magyar királynak. (A johanniták 1258 és 1260 között elhagyják hűbérbirtokukat.)
december 26.
IV. Béla városi kiváltságot ad a beregszászi szász hospeseknek.
1250. november 11.
IV. Béla, tartva a tatárok újabb betörésétől, segélykérő levelet ír a pápának, amelyben a magyarok eddigi áldozatait ecseteli a nyugati kereszténység védelmében és figyelmezteti: az, hogy Magyarország ennyire magára marad, egész Európára végzetes lehet.
1251. december 5.
IV. Béla kviáltságlevelet ad a magyarországi zsidóságnak. Intézkedik a zsidók és a keresztények közti zálog- és bűnügyekről, a zsidók egymás közti güyeiről, vámjáról, esküjéről, kölcsönhügyleteikről.
1254-1260
Miután IV. Béla és II. (Premysl) Ottokár cseh király felosztották egymás között a Babenberg-örökséget, Bécsújhely környéke és Stájerország déli része magyar uralom alá kerül. IV. Béla elsőszülött fia, István királyfi stájer hercegként feleségével, (Kun) Erzsébettel 1258-tól Pettauban rendezi be udvarát.
1255
Bosznia és Macsó ura, Rosztiszláv herceg, a magyar király veje kiterjeszti fennhatóságát Északnyugat-Bulgáriára. IV. Béla felveszi a "Bulgária királya" címet, mely 1270-től állandósul a magyar királyok titulusában.
1262
István ifjabb király felveszi a kunok ura (dominus Cumanorum) címet, melyet 1270-ig visel.
1264. július 14.
IV. Béla kérésére IV. Orbán pápa megparancsolja az esztergomi és a kalocsai érsekeknek, hogy a kunokat szólítsák fel a keresztény hit megtartására, kereszteljék meg azokat, akik még nincsenek, az ellenszegülőket pedig űzzék ki az országból.
1265. március 11.
Először említik a bolognai egyetemen tanuló magyarországi diákok natio-ját, testületét. Legkorábban 1221-ből ismerünk név szerint Bolognában tanuló magyarországi diákot, Tamás spalatói klerikust.
1267. szeptember 7. előtt
Az Aranybulla második megújítása, amely megerősítette a serviensek (ettől kezdve nemesek) jogait, és elismerte a nemesi vármegye létezését. A dekrétum lehetővé tette, hogy a székesfehérvári István-napi törvénynapon minden megyéből két vagy három nemes részt vegyen. Ez utóbbi intézkedés teremtette meg a rendszeres országgyűlés alapjait.
1270. május 18. után
Mojs nádor megkapja a kunok bírája címet.
1270-1272
Erdélyben a német lakosságú Radna város összeállítja 23 pontból álló német nyelvű bánya- és városjogát.
1271. november 24.
V. István király (1270-1272) megállapítja a szepesi szász hospesek jogait és kötelezettségeit. Tartományuk önkormányzatot élvez. Lakóhelyükön kívül senki sem foghatja őket perbe, "mivel egyszerű emberek és a nemesek jogában nem járatosak, jezőgazdasággal és unkával elfoglaltak, saját jogukat és különleges törvényüket használják." Bírájukat és papjaikat szabadon választják. A tartomány adót fizet és szükség esetén fegyvereseket állít a királynak.
1279. június 23.
Fülöp pápai legátus és IV. (Kun) László király (1272-1290) előtt a kunok vezetői vállalják, hogy mindannyian megkeresztelkednek, a pogány szokásokat elhagyják, "sátraikból és nemezből készült házaikból eltávoznak és keresztény szokás szerint falvakban, földre rögzített épületekben és házakban fognak lakni", továbbá "mindenben a keresztény erkölcsökhöz és szokásokhoz fognak alkalmazkodni", erőszaktól és gyilkosságtól tartózkodnak, visszaadják a jogtalanul elfoglalt egyházi és nemesi birtokokat.
augusztus 10.
IV. László kun törvénye elrendeli, hogy a hét nemzetséget alkotó kunok a IV. Béla által nekik adományozott területen, a Duna-Tisza közén, a Temes, Maros és a Körös mentén telepedjenek le. Meghagyta, hogy szakáll- és hajviseletüket, valamint öltözködésüket kivéve keresztény módra éljenek, magyarorszgái keresztény foglyaikat bocsássák szabadon, a kun urak és nemesek a király számára katonáskodjanak.
szeptember 14.
A budai zsinat elrendeli, hogy a zsidók és az ismaeliták megkülönböztető jelet viseljenek, s korlátozza szerepüket az adó- és vámügyekben.
1282. március-május
IV. László seregével a hód-tavi csatában legyőzi a fellázadt kunokat. A lázadók egy része elmenekül az országból.
az év folyamán
Csek- és Lengyelországból az éhínség miatt sokan Magyarországra menekülnek.
1283 körül
Kézai Simon, IV. László udvari klérikusa megírja Gesta Hungarorumát, amely felhasználva az udvarban korábban született királyi krónikákat, a magyarok történetébe beiktatja a hun-történetet. Eszerint a magyarok a világverő büszke hunok rokonai, leszármazottai, s a Kárpát-medencébe mint Attila örökösei érkeztek. Ezt a Kézai-féle hagyománymagot elevenítik fel a 19. századi nemzeti romantikus hun-történetek Buda, Attila kiemelkedéséről, Attila hadjáratairól, fiai viszályáról.
1288. március 21. előtt
IV. LászlóLadomér esztergomi érsek előtt megesküszik, hogy tatárokkal nem szövetkezik, nem keresztényt nem juttat hivatalba, kunjaival együtt keresztény módra ál.
május 8.
Ladomér esztergomi érsek, a IV. László elleni főúri és főpapi párt vezére a pápához írott levelében arról panaszkodidk, hogy a király visszaszorítja a papok befolyását, egyházellenes, ugyanakkor ágyasokat tart a kunok közül.
1290. tavasza
IV. László a mohamedánból keresztény vallásra tért Mizsét nevezi ki nádorrá.
1292. november 7.
III. András király (1290-1301) elrendeli, hogy gyulafehérvári képtalan két Temes megyei birtokán lakó hatvan család kivételével a románokat a nemesek és mások birtokairól a székesi királyi uradalomba telepítsék.
1300 körül
Megszületik az első ránk maradt magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom.
1301. január 14.
III. András király halálával férfiágon kihal az Árpád-ház.
- Kőszegi Henrik szlavón bán hűségesküt tesz I. (Anjou) Károly kiránynak (1307-1342). Trónra lépésekor a tényleges hatalom a tartományurak kezében volt. I. Károly egyenként leszámolt az oligarchákkal, és Csák Máté halálával (1321) teljessé válik a királyi hatalom.
14. század eleje
Domonkos rendi szerző magyar nyelvre ülteti a Margit-legendát.
1312. június 15.
I. Károly a kassai polgárok és a szepesi szászok segítségével a rozgonyi csatában legyőzi az Amadé-fiakat. Az ütközet fordulópont a királyi hatalom megszilárdításában a széthúzó tartományurakkal szemben. A szepesi szászok ezután kérik, hogy ne kelljen többé katonáskodniuk. Az uralkodó teljesíti kérésüket, de évi adójukat a négyszeresére emeli.
1318. június 12.
Oklevélben először tűnik fel a jász népnév.
1320
I. Károly Kotromanic Istvánt nevezi ki bosnyák bánná.
1324. december 21.
I. Károly az erdélyi nemeseket felmenti a királyi adózás alól. Az erdélyi nemesség így a magyarországival egyenrangúvűá válik.
az év folyamán
Basarab havasalföldi vajda elfoglalja a szörényi bánságot, de a magyar király visszahódítja tőle. A vajda hűséget fogad a magyar uralkodónak.
- I. Károly a szerb királyság ellensúlyozására a sói és az ozorai bánságot Kotromanic István bosnyák bánnak adományozza.
1328. május 28.
XXII. János pápa a magyar király kérésére felszólítja a magyarországi püspököket, hogy a kunokat ne rettentsék el a tizedköveteléssel a megtéréstől.
november 27.
I. Károly megalapítja Körmöcbánya városát. Az ott letelepülő hospeseknek a csehországi Kuttenberg (Kutná Hora) jogát adományozza.
1329. április 26.
I. Károly a sóbányászat fellendítésére a Máramaros megyei Visk, Huszt, Técső és Hosszúmező magyar és szász telepeseinek hospesszabadságot adományoz.
1335. november 1. körül
I. Károly, Kázmér lengyel és János cseh király részvételével királytalálkozót rendez Visegrádon. A három uralkodó szövetséget köt. Megegyeznek az északi kereskedelmi utak fiorgalmának szabályozásáról - céljuk az árumegállító jogú Bécs elkerülése.
1339. július
I. Károly és Nagy Kázmér lengyel-magyar örökösödési szerződést ír alá. Ha Kázmér gyermek nélkül hal meg, a lengyel trón I. Károly utódaira száll.
1345
A lázongó horvát főurak I. (Anjou) Lajos kiráyl (1342-1383) hadjárata eredményeképp meghódolnak a magyar királynak.
- I. Lajos újra megszervezi Dél-Moldvában az 1241-ben elpusztult milkói római katolikus püspökséget.
1351. december 11.
I. Lajos törvénykönyve a magyarországi nemességgel egyenjogúsítja a szlavóniai és a horvátországi nemességet: "mind az országunk határai között lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék." (11.tc.)
1352. július 10.
I. Lajos arra kéri VI. Kelemen pápát, hogy a megkeresztelkedő kunokat és tatárokat mentse fel az egyházi tized alól.
1358. február 18.
I. Lajos Velence elleni sikeres hadjáratának eredményeként, a zárai békében, Velence lemond Dalmáciáról és elismeri a dalmát városok adriai kereskedelmének szabadságáőt. Az Adria-parti Raguza a magyar király fennhatósága alá kerül.
1361. május közepe
I. Lajos magyar király, IV. Károly német-római császár és cseh király, (Luxemburgi) János morva őrgróf és IV. (Hamburg) Rudolf osztrák herceg találkozik Nagyszombatban. Egyezmény keretében a Luxemburgok lemondanak Ausztriáról, a Habsburgok Cseh- és Morvaorszgáról.
1360 körül
I. Lajos kiűzi az országból a zsidókat. (Ausztriában és Csehországban telepednek le. Visszaköltözésüket a király 1365 körül engedélyezi.)
- A "Képes Krónika" létrejötte. A középkori logavi állameszmény teljesül ki a magyarok törénetében: a magyar lovagkirályok állnak a középpontban, a hun Attilától Árpádon, Szent Lászlón át I. Lajosig, akik abban hasonlóak, hogy "Magyarország népeit a békesség gyönyörűségében, s bőséges nyugalomban megőrizték". A könyv illusztrációi a középkori magyar (és európai) miniatúrafestészet remekei.
1366 körül
I. Lajos Lajk havasalföldi vajdára bízza a szörényi bánságot, engedélyezi a lakatlan fogarasi erdőség betelepítését, és Fogaras hercege címet adományoz neki. Feltételezhetően ekkortól jelennek meg nagy számban románok Fogarasban.
1367
I. Lajos egyetemet alapít Pécsett, amely azonban halála után, 1390 körül elsorvad.
1368. augusztus 25.
Először említenek a források városba költözött, polgárrá vált székelyt.
1370. november 17.
Krakkóban, Kis-Lengyelország fővárosában lengyel királlyá koronázzák I. Lajost, és ezzel lengyel-magyar perszonálunió jön létre.
1370 körül
Egy ismeretlen fordító magyar nyelvre ülteti Assisi Szent Ferenc legendáját. Szövegét az 1540 körül másolt ún. Jókai-kódex, a legrégebbi teljesen magyar nyelvű könyv őrzi meg.
1389. június 15.
A Szerbiába nyomuló törökök az (első) rigómezei csatában döntő győzelmet aranak a délszláv fejedelmek koalíciója fölött. (Szerbia török vazallus állammá válik, a török birodalom közvetlen érintkezésbe kerül Magyarországgal.)
1390. tavasza
A törökök első ízben intéznek támadást a déli magyar határvidékek (Szerém, Krassó és Temes megyék területe) ellen.
1394. október 10.
I. Bajezid török szultán havasalföldi hadjáratában legyőzi Mircse vajdát, és trónjára saját vazallusát ülteti. Ezt követően török csapatok első ízben támadnak Erdély területére, a Barcaságra.
1396
Bulgária török bekebelezése után Fruzsin és Konstantin bolgár hercegek Magyarorszgára menekülnek, s innen próbálják megszervezni népük ellenállását a török uralom ellen.
július vége-október
Zsigmond európai lovagsereg élén keresztes hadjáratra indul a török ellen. A hadjáratnak a keresztesek Nikápolynál elszenvedett veresége vet véget.
1399
Pápai oklevél szerint a kunok sátraikkal, családjaikkal és barmaikkal vándorolnak szállásterületükön.
1401. április
(Luxemburgi) Zsigmond királyt (1387-1437) Visegrádon fogságba vetik a magyar urak - Bebek nádor, Kanizsai érsek, Széchenyi országbíró-, mert vonakodik környezetéből eltávolítani az idegeneket. (Udvarának legbefolyásosabb emberei Filippo Scolari, azaz Ozorai Pipo firenzei zsoldosvezér, a lengyel Stibor vajda, Nürnbergi Márk és Albeni Ebenhard, a délnémet területről származó papi diplomata voltak.
1402
A budai magyar polgárok mozgalma a szegényebb tömegekre támaszkodva megdönti a német patríciusok uralmát. 1403 végén azonban a német polgárság visszaszerzi a város vezetését. Zsigmond 1403. december 9-i kiváltságlevele visszaállítja a régi rendet. A város bírája csak olyan polgár lehet, aki négy német nagyszülőt tud igazolni.
1405 után
Elkészül Buda város német nyelvű jogkönyve. A Budai Jogkönyv a nyugati városi jogok, főleg a magdeburgi jog alapján foglalja rendszerbe Buda város kiváltságait, szabályrendeleteit, céhszabályait és részint szokásjogát.
1409. január eleje
Hervoja (Hrvoje Vukcic) bosnyák vajda és spalatói herceg, valamint Trau és Sebenice városok meghódolnak Zsigmond előtt.
október 18.
Zsigmond a román származású Sorba fia Vajk udvari vitzének (Hunyadi János atyjának) adományozza a hunyadi uradalmat.
1410. szeptember 20.
Frankfurt am Mainban a német választófejedelmek Zsigmondot választják német királlyá. (1433-ban német-római császárrá koronázzák, 1439. október 27-ig, Zsigmond utódja, Albert haláláig így magyar-német perszonálunió van.)
1410 ősze
Zsigmond boszniai hadjárata során Ostoja íistván bosbányák király meghódol és hozzájárul, hgoy Zsigmond Bosznia királyává koronáztassa magát.
1411. július 15. körül
Zsigmond nagy kiterjedésű magyarországi birtokokat adományoz Lazarevics István szerb despotának, amelyeken idővel szerb falvak is keletkeznek.
1413. november 8.
Zsigmond elzálogosítja Lubló, Podolin és Gnézda szepességi városokat, a lublói váruradalmat és további 13 szepességi várost II. Ulászló lengyel királynak. (A lengyel uralom alá került városok mindvégig megőrzik korábbi önkormányzatukat és annak a tudatát, hgoy Magyarország tartozékai. Visszacsatolásukra 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor kerül sot.)
1415. július vége
A törökök kiszorítására Boszniába küldött magyar had vereséget szenved Hervoja bosnyák vajdától. A vereség hatására Ostoja István bosnyák király és Sandalj Hranic bosnyák vajda elpártol a magyar királytól.
1416
Forrásaink először említenek Magyarországon lakó cigányokat: a dél-erdélyi brassó mellett táboroznak.
1418-1422
Rotenburgi János deák Budán magyar nyelvű pótlásokat ír latin nyelvkönyvéhez. Azokat a magyar szavakat és kifejezéseket tartalmazza, amelyek legszükségesebbek egy idegen számára a magyar környezetben.
1420-1430 körül
Kér szer