1920-as évek eleje kettős külpolitikai vonalvezetés: 1. francia és román-csehszlovák-lengyel közeledés elősegítése, 2. német szövetségben status quo felmondása.(1920-21. kisantant létrejötte: csehszlovák-román-jugoszláv megegyezés).

1922-23.: Bethlen-kormány a nemzetközi elszigeteltség és a gazdasági szükségletek miatt szakít e kettősséggel, és a megbékélés és beilleszkedés irányát választja.

1922.: Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.

1923.: nemzetközi kölcsönökért folyamodás

1920-as évek elején Szovjetunióval való kapcsolatfelvétel lehetősége (SZU nem fogadta el a párizsi rendezést és igyekezett destabilizálni a térséget, óriási piac, ám az 1924-ben kötött szerződéseket az ideológiai ellentétek miatt nem ratifikálják).

1925-26.: jugoszláv-magyar tárgyalások végül eredménytelenek.

1927.: olasz-magyar barátsági szerződés (politikai elszigeteltségből való kitörés), ezzel az eddigi beilleszkedési politika tört meg.

1928.: lengyel-magyar barátsági szerződés.

1931.: osztrák-magyar barátsági szerződés.

A  kormánypárt a teljes elcsatolt területek visszaadását akarta.

Minden  nyilatkozó a határok békés helyreállítást hangoztatta, bár kevesen hittek e rendezési lehetőségben.

Korszerűtlen a magyar hadsereg (békeszerződés korlátozza számát és hiányos a felszereltsége), 1932.: védkötelezettség bevezetése, némi korszerűsítés (1938.: Győri program meghirdetése), de még mindig elmarad az európai színvonaltól.

Hitler hatalomra jutása új német külpolitikát eredményez (revízió), ennek része a közép-kelet-európai országok előtt a német piac megnyitása (kétoldalú bartelszerződések), ezekkel az előnyökkel Anglia és Franciaország nem tudott versenyezni.

1933.: négyhatalmi paktum (angol, olasz, francia, német) békeszerződések békés revíziójának elvét erősíti meg (végül nem lép életbe a szerződés).

1934.: római jegyzőkönyvek (olasz-osztrák-magyar): szoros kereskedelmi és politikai kapcsolatok felvétele. 

1933.: Gömbös Gyula miniszterelnök elsőként látogatja meg az európai államférfiak közül Hitlert (a németek kezdetben nem támogatják teljesen a magyar  törekvéseket, csak Csehszlovákia felé látnak közös érdeket).

1934.: magyar-szovjet megállapodás (Gömbös).

1937.: tárgyalások a kisantanttal (Hitler ellenében).

1937-38.: Hitler megpróbálja elérni, hogy Magyarország revizionista törekvési okán provokáljon háborús konfliktust Csehszlovákiával, és ekkor számíthat német segítségre és felső-Magyarország visszacsatolására, Imrédy és Horthy nem vállalja.

1938.: müncheni egyezmény javasolja magyar-csehszlovák tárgyalások megkezdését a határrendezésről (tárgyalások megakadnak).

2. bécsi döntés (1938, 1940): a revizionista külpolitika sikerét hozza.