A tölgyek alatt Szeretek pihenni,Hova el nem hat Város zaja semmi.Zöld lomb közein "Áttörve" az égboltS a rét mezein Vegyül árny- és fényfolt. A tölgyek alatt Oly otthonos itten!Évem leapadt: Ime, gyermek lettem,Mint mikor a tölgy Sudarát megmásztam,Hol…
Szép virág a rózsa, hát még a bimbója!Mert az ég harmatja mindennap mosdatja;Szép virág a szűz lyány innepnapra kelve:De legszebb virág a haza szent szerelme. Nem terem a kertbe', a fekete földbül,Sem a virágágyból soha ki nem zöldül:Csak terem az épen az ember szivébenAz ember…
Itt ülök, az órák hosszu voltát mérvén, Minden társaságom egy homályos lámpa: És nincs földi lélek, aki erre térvén, Jó estét kivánni benyisson szobámba. Nem tevék talán szert soha jó emberre? Boldogtalan, aki nem bir egy baráttal: S én az enyéimről meghiszem, ismerve,…
Midőn szüleid és mind akik szeretünk Nyájas köszöntéssel tehozzád sietünk; Midőn kedvedért a - bár hiános - család Vígan ülte körül innepi asztalát: Kedves fiú, hát én mit adjak most neked? Egy édes csemegét: hizelgő éneket?... Nem! azt én nem adok, te sem várod, hiszem.…
I Olvasó, ha fennakadsz, hogy Könyvem címe "Őszikék", Tudd meg: e néven virágok Vannak ősszel, és - csibék. Ha virágok: a deres fű Hantját szépen színezik; Ha csibék: ez is megjárja, Ki olyanra éhezik. A virágnak nincs illatja, Ha megcsapta őszi dér; De csibének…
Kertészkedem mélán, nyugodtan,Gyümölcsfáim közt bíbelek;Hozzám a tiszta kék magasbólEgyes daruszó tévelyeg;Felém a kert gyepűin általEgy gerlice búgása hat:Magános gerle a szomszédban -S ifjú nő, szemfödél alatt.Kevés ember jő látogatni,Az is csak elmegy hidegen:Látszik,…
A mult időnek bölcseiSzázadokon keresztülÖrök-mozgót követeltekA véges emberésztül:Az új kor bölcsesége, melyAmazokat neveti,Az örök béke, nyugalom -Vessző-lovát kergeti.Nagy gondolat! képzelni isDicső, fenséges eszme!Az embernem, mint egy család,Szeretettől…
Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom,Ez is elhágy, e régi hű barátom,Alig-alig tartóztatom az ujját,Tépett keble vészi tőlem bucsúját.Vén kabátom, oh, mért hagysz engem el?Nincs, ki hozzád már simulna, hű kebel:Nem találsz te sehol ilyen gazdára,Ki szeressen gyöngeségid…
Későn keltél, öreg! hova indulsz már ma?Nyakadon a vénség tehetetlen járma;Messze utad célját soha el nem éred:Jobb, ha maradsz s "lement napodat dicséred.""Tudom, sikerültén sohasem örülök,Szándékomnak tán már elején kidűlök:De hiú tett is jobb áldatlan…
1Kis hajó az én reményem,Sem árboca, sem kormánya;Csapkod a hullám keményenGyönge sajkám veti-hányja.2Messze a kék part mögöttem.Földe a kopár valónak,Honnan el-ki száműzöttenFut reményem, e kis csónak.3Mint a hattyú, mely világraBujdosott, mind beljebb téved;Egy hab a más…
Hála Isten! este van megin'.Mával is fogyott a földi kín.Bent magános, árva gyertya ég:Kívül leskelődik a sötét.Ily soká, fiacskám, mért vagy ébren?Vetve ágyad puha-melegen:Kis kacsóid összetéve szépen,Imádkozzál, édes gyermekem.Látod, én szegény költő vagyok:Örökül…
Lóra, magyar, lóra! most ütött az óra,Nem is óra ütött: vészharangot vernek:Tűz van! ég a házad! a világ fellázadt:Most kell talpon állni a magyar embernek.Északról, keletről, délrül, naplementrülAz egész szomszédság mind ellened zendül;Akivel megosztád falatodnak…
Vess lángot előttem, éjjeli szövétnek,Képzelet! s világits éjek éjjelébe;Messze, határin túl sok rabszolga népnek,Hozd a kis temetőt lelkemnek elébe:Hogy lássam az éjet, mely ottan feketül,Halljam a csöndet, mely szent hamvak felett ül.Hol a kéz, hol a kéz, aki…
Süvegemen nemzetiszín rózsa,Ajakamon édes babám csókja;Ne félj, babám, nem megyek világra:Nemzetemnek vagyok katonája.Nem kerestek engemet kötéllel;Zászló alá magam csaptam én fel:Szülőanyám, te szép Magyarország,Hogyne lennék holtig igaz hozzád!Nem is adtam a lelkemet…
Álmodám tavasszal,Szép, derült, virágos tavaszi napokkal;Zöld berek aljában susogó szellővel,Csevegő patakkal.Jártam új mezőn, holMénták illatoznak oldalán az érnek,Mely az őszvetés közt elbolyong, de ismétAzon helyre tér meg.Hullámzó vetés köztBúvócskázik a fürj;…
Árva gólya áll magábanEgy teleknek a lábjában,Fel repülne, messze szállna,Messze messze,Tengerekre,Csakhogy el van metszve szárnya.Tűnődik, féllábon állván,El-elunja egyik lábán,Váltogatja, cserélgeti,Abban áll aMulatsága,Ha beléun, újrakezdi.Szárnya mellé dugta…
Életkép a múltbólSzéles országúton andalog a jobbágy,Végzi keservesen vármegye robotját.Kavicsos fövénnyel rakta meg szekerét,Annak terhe alatt nyikorog a kerék.Tántorogva ballag a két kajla sőre,Alig tetszik rajta, hogy mozog előre,Méla mind a kettő, mintha gondolkoznék:Hány…
Mi a tűzhely rideg háznak, Mi a fészek kis madárnak, Mi a harmat szomju gyepre, Mi a balzsam égő sebre; Mi a lámpa sötét éjben, Mi az árnyék forró délben,... S mire nincs szó, nincsen képzet: Az vagy nekem, oh költészet! Ha az élet útja zordon, Fáradalmit fájva hordom,…
Kél és száll a szív viharja Mint a tenger vésze; Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze; Az örömnek levegőjét Megtisztítja bánat, A kizajlott búfelhőkön Szép szivárvány támad. Tegnap a remény is eltört, Az utolsó árboc, Csupán a kétség kötött egy Gyarló…
Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Más ég hintette rám mosolyját, Bársony palástban járt a…
Szív, örömtől elszokott szív, Multak gyászos özvegye! Meghervadtál, meghajoltál - Az vagy-é még, aki voltál, Árva szívem, az vagy-e? Óh, neked már fáj a bú is, Az öröm is fáj neked! Bánt az árnyék, a derű is, Bánt az édes, keserű is, Mint a szegény beteget. Nem a…
Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnek A pontot, hol az én pusztai kis lakom áll. Szőke világát már az égen terjeszti előre A Nap s jelzi mikép fordulok arrafelé. Majd pirosabb színt vált, megtörvén fénye a földi Fennlebegő párák ködszerü cseppjeiben; És, mint…
Híves, borongó őszi nap:Beült hozzám az unalom:Mint a madár, ki bús, ki rab,Hallgat. komor, fázik dalom.Mit van tennem? olvasni tán...?Maradj Homér, fénydús egeddel,Maradj te most!...Jer Osszián,Ködös, homályos énekeddel.Mert fájna most felhőtlen ég,Mosolygó, sima…