Nem voltunk bűnösök, máséra nem vágytunk, Csak azt védte karunk, ami a sajátunk, Letiport az ármány, az álnokság győzött: Idegen szél szálldos bús Kárpátok fölött. Ezer esztendőnek minden álma, tette Trianon sírjában mélyen eltemetve Idegen osztozik ősi magyar kincsen,…

Töviskoronát tettek a fejére, A ruhájára sorsot vetének, Megcsúfolták, megvesszőzték szegényt, Véres esője folyt szemének, Kezét Pilátus akkor is mosta, Árulója is akadt ép' elég, Felfeszítették, sziklasírba tették, És ujjongott a hitvány csőcselék... De Eszme volt és…

Immár negyedszer jött el a tavasz, s megint benéz a börtön ablakán, s látja, hogy láncán gunnyaszt a magyar, ajkán elfáradt mar a régi jaj s az arca, hej! még jobban halovány. Immár negyedszer jött el a tavasz s hiába hozza zöldülő rügyét; minálunk mindent fagyos hó takar;…

Egyszer történt egy hajótörés, amit csak egy ember élt túl. Őt a víz egy lakatlan sziget partjára vetette. Azon imádkozott nap mint nap, hogy jöjjön és mentse meg valaki. Mindennap kémlelte a horizont ot, hátha meglát egy hajót, ami megmentheti, de hiába. Végül, beletörődve…

Mit nevezhet az ember hazájának? Induljunk a Szüleinktől, a házunktól, mely felnevelt, kertjeinktől, mely gyümölcsöt termettek,a földtől, mely kenyeret, élelmet ad, a vizektől, mely halat, energiát, életet ad, a szőlősöktől mely a bort adja, erdőktől, mezőktől, domboktól,…

Kifosztottan, tévékómában Vegetál a magyar, élünk fogyatkozva, Mintha minden rendben volna, Mintha hazánk miénk volna. Ez az ország bizony már másé, Hazug vezetőké, spekulánsé, Földünk kufárok könnyű konca lett, Húsunkon híznak az istentelenek Utolsó óra, hogy…

hallgasd meg a szegények, özvegyek és árvák hozzád felsíró jajkiáltásait! Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra, és ne feledkezzél meg irgalmasságod cselekedeteiről, melyekkel hajdan oly kegyesen elárasztottad szolgaságban sínylődő választott népedet... Vezéreld…

1241. április 11.-12. Mint keselyűcsapat, mely zsákmányra száll, a szekérvár körül bősz tatárhad gyűlt, az éj sötétsége rút félelmet szült s nagy veszélyt érzett jó Béla király. Vijjogva támadt a keselyűmadár, vad rohamától ember emberre dűlt, a magyar hadból csak…

Még élsz, atyáink szent hite, Tűz, palos meg nem törhetett, Mily boldogan dobog szivünk, Mikor szánk Téged emleget; Atyáink régi szent hite, Nem lészünk hűtlenek mi se! Börtönbe zárták őseink, De lelkünk boldog volt s szabad, Csak úgy lesz méltó az utód, Ha meghal, de meg nem…

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem, Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, Ha szeretet nincs bennem, mit sem…